MAGYAR RÉGÉSZET AZ EZREDFORDULÓN
Főszerkesztő – Visy Zsolt
Felelős szerkesztő – Nagy Mihály
Budapest
Teleki László Alapítvány
2003
Az egyes fejezetek pdf-formátumban letölthetők.
| Ajánlás | 5 |
| A szerkesztők előszava | 7 |
| Lectori salutem | 9 |
Szerkesztette: Nagy Mihály
| A régészeti terepkutatás története Magyarországon | 15 |
| Vízi régészet | 22 |
| A magyar vízi régészet kezdeteihez | 22 |
| A víz alatti régészet körülményei hazánkban | 22 |
| Víz alatti leletek, víz alatti lelőhelyek | 22 |
| Víz alatti feltárások Magyarországon | 23 |
| Vélemények és ellenvélemények | 24 |
| A víz alatti kutatások jövőjéről | 25 |
| A légi régészet Magyarországon | 25 |
| Az örökségvédelem speciális területe: a városi régészet | 28 |
| A városi ásatás specifikumai | 29 |
| A városi ásatás és a városrendezés | 29 |
| A régészeti örökség védelme Magyarországon | 30 |
| A kezdetek | 31 |
| A Magyar Nemzeti Múzeum megalapításának jelentősége | 31 |
| A Magyar Tudományos Akadémia szerepvállalása | 32 |
| Jogszabályalkotás | 33 |
| Az ingatlan örökség védelme ma | 34 |
| Nemzetközi kitekintés | 35 |
Szerkesztette: Bartosiewicz László, Jerem Erzsébet
| Környezetrégészet – egy új tudományág születése | 39 |
| A környezetrégészet kutatási módszerei | 39 |
| Környezetrégészeti kutatások Magyarországon | 42 |
| Akörnyezetrégészetjövője–tájrekonstrukcióéstájvédelem | 44 |
| Keltezési módszerek | 44 |
| A relatív kronológia | 44 |
| A radiokarbon alapú kormeghatározás | 46 |
| Egyéb keltezési módszerek | 48 |
| Dendrokronológia és erdősültség | 48 |
| A kormeghatározás alapelvei | 49 |
| Gyakorlati kormeghatározás | 50 |
| Régészeti példák | 51 |
| Erdőgazdálkodás–történetikövetkeztetések | 51 |
| További kutatási irányok | 51 |
| Magyarország rövid környezettörténete | 51 |
| Az élő környezet mozaikossága | 51 |
| Jégkor végi rénszarvasvadászok | 52 |
| Mezolit vadász-halász-gyűjtögetők | 53 |
| Kora neolit élelemtermelők | 54 |
| Vadászott állatok | 56 |
| A vadászat régészeti jelentősége | 56 |
| A környezeti mozaikosság következményei | 56 |
| Magyarország holocén emlősei | 57 |
| Vadászott állatok | 57 |
| A vadászzsákmány mint régészeti lelet | 59 |
| Vadászat az újkorban | 60 |
| A háziállatok régészete | 60 |
| Miért fontos a háziállatok maradványainak vizsgálata? | 60 |
| Az első háziállatok | 60 |
| Az állattartás kezdetei a Kárpát-medencében | 60 |
| Mit tudhatunk meg az állatcsontokból? | 61 |
| Lovas temetkezések | 61 |
| Csontmegmunkálás | 62 |
| Táplálkozás történeti következtetések | 63 |
| Állatfajták | 63 |
| Egy távoli háziállat maradványai | 63 |
| A háziállatok régészeti kutatásának új lehetőségei | 63 |
| A termesztett növények régészete | 64 |
| Az emberi népesség | 67 |
| Történeti embertan | 67 |
| Temetkezések – Ásatások | 67 |
| Mit vizsgálnak az embertan művelői? | 67 |
| Történeti demográfia | 68 |
| Egészség és betegség a múltban | 68 |
| A kulturális szokások okozta elváltozások | 69 |
| Milyenek voltak? – Az arcrekonstrukciója | 70 |
| Embertani gyűjtemények | 70 |
| Múmiák az újkorból | 71 |
| Exhumálás, személyazonosítás | 71 |
| A történeti embertan távlatai | 71 |
Szerkeszette: T. Bíró Katalin
| Az ember megjelenése Magyarországon | 77 |
| Vértesszőlős:az első emberek Magyarországon | 78 |
| A modern ember kialakulása és kultúrája | 81 |
| A középső paleolitikum | 81 |
| Átmenet a középső és a felső paleolitikum között | 84 |
| A korai felső paleolitikum | 84 |
| A jégkorszak végének vadászai | 85 |
| Mezolitikum: a termelőgazdálkodás felé | 91 |
Szerkesztette: T. Bíró Katalin
| A termelő gazdálkodás kezdetei Magyarországon | 99 |
| Az újkőkor történeti vázlata | 100 |
| Az újkőkori fejlődés vázlata és időkeretei a DélAlföldön | 100 |
| Az Alföld északi részének és az északi hegyvidék újkőkorának történetéből | 101 |
| A dunántúli neolitikum a kezdetektől a Lengyel-kultúra kialakulásáig | 102 |
| A késői neolitikum a Dunántúlon | 102 |
| Települések az újkőkorban | 103 |
| Füzesabony–Gubakút | 104 |
| Egy újkőkori falu a Dunántúlon: Mosonszentmiklós–Egyéni földek | 104 |
| Hódmezővásárhely–Gorzsa | 106 |
| Temetkezési mód az újkőkor idején | 108 |
| Újkőkori temetkezések a Tiszavidéken | 108 |
| Temetkezési mód és szokások a dunántúli neolitikumban | 110 |
| Újkőkori hitvilág | 112 |
| Nyersanyag, bányászat, kereskedelem | 118 |
Szerkesztette: M. Virág Zsuzsanna
| A rézkor történeti vázlata | 125 |
| Települések | 127 |
| Korai fémművesség a Kárpát-medencében | 129 |
| A rézkori hitvilág | 132 |
Szerkesztette: Jerem Erzsébet
| Változások a Kr. e. 3. évezredben: egy új korszak kezdete | 141 |
| A korai bronzkor | 141 |
| A kora- és a középső bronzkori tell-kultúrák | 142 |
| Bronzkori települési góc a Tiszazugban–Tiszaug–Kéménytető | 143 |
| Sírok Nagyrév–Zsidóhalom körül | 144 |
| A Hatvan-kultúra területfoglalása | 145 |
| Egy jellegzetes alföldi telltelep: Jászdózsa–Kápolnahalom | 146 |
| A Hatvan-kultúra temetői | 147 |
| Közép-európai típusú gazdálkodás: földművesek a Dunántúlon | 148 |
| Fazekasmesterek a Dunántúlon | 150 |
| A mészbetétes kerámia kultúrájának temetkezései | 150 |
| Erődített központok a Duna mentén | 151 |
| A Vatya-kultúra temetkezései – Dunaújváros–Dunadűlő | 155 |
| A Tisza-vidék középső bronzkorának fénykora: a Füzesabony-kultúra | 156 |
| A Füzesabony-kultúra temetői | 157 |
| A Berettyó–Körös-vidék középső bronzkori lakói – a Gyulavarsánd-kultúra | 158 |
| Egy Berettyó menti tell: Túrkeve–Terehalom | 158 |
| Tell-települések a Maros torkolatvidékén | 160 |
| A koszideri korszak | 161 |
| Egy új korszak kezdete: a Kárpát-medence késő bronzkora | 161 |
| Hódítók nyugat felől: a halomsíros kultúra | 161 |
| A kitágult világ: a bronz mesterei a Kárpát-medencében | 163 |
| A bronzkori fémművesség | 167 |
| A bronzkori fémművességkezdetei | 167 |
| A bronzművesség a középső bronzkor idején | 168 |
| Az aranyművesség | 170 |
| A késő bronzkori bronzipar | 170 |
| A késő bronzkori aranyművesség | 173 |
Szerkesztette: Jerem Erzsébet
| A vaskor kezdete: a preszkíták | 177 |
| A középső vaskor: a szkíták a Tisza-vidéken | 179 |
| A temetkezések emlékei | 179 |
| A települések, a gazdaság | 180 |
| Lószerszámzat, fegyverzet | 181 |
| Állatstílusú művészet | 182 |
| Edényművesség | 182 |
| A korai vaskor a Dunántúlon: a Hallstatt-kor | 183 |
| Új kutatási eredmények | 183 |
| Erődített telepek | 183 |
| Halmok, túlvilági élet | 184 |
| Az urnatemetők | 187 |
| Fegyverek, lószerszámok, viselet: a férfisírokban található leletek | 187 |
| Női viselet, ékszerek | 187 |
| Az edényművesség remekei, az ábrázolások | 188 |
| A falusias jellegű telepek | 190 |
| Kézművesség | 192 |
| A késő vaskor–LaTène-kor, a kelták | 192 |
| A kelta kutatás legfontosabb új eredményei | 192 |
| A kelták története | 192 |
| A kelta temetők és temetkezési szokások | 193 |
| A sírokban található mellékletek és viselet | 195 |
| Településtörténet | 197 |
| A kézművesség remekei | 198 |
| A vallás | 200 |
| A ménfőcsanaki kelta lelőhely | 201 |
Szerkesztette: Visy Zsolt
| A római kor történeti vázlata | 205 |
| A kutatás jellege | 205 |
| Pannonia | 205 |
| Berendezkedés Pannoniában | 205 |
| Az életmód változása | 206 |
| Pannonia szerepe a Római Birodalomban | 207 |
| Pannonia az antik világban | 207 |
| A század változásai | 208 |
| A továbbélés kérdései | 208 |
| Pannonia határvédelme | 208 |
| Erődítmények | 209 |
| Őrtornyok | 213 |
| Limesút | 215 |
| Késő római erődök Pannoniában | 215 |
| Római utak a Dunántúlon | 218 |
| A pannoniai városok | 221 |
| A pannoniai városok kialakulása | 221 |
| A pannoniai városok vallási élete | 223 |
| Savaria | 224 |
| Scarbantia | 226 |
| Aquincum polgárváros | 227 |
| Brigetio | 229 |
| Sopianae | 231 |
| Aquaeductus és a közművesítés | 232 |
| Engedélyezés, tervezés, kivitelezés | 233 |
| Üzemeltetés, fenntartás | 234 |
| Vízzel kapcsolatos regionális létesítmények | 234 |
| Új eredmények | 234 |
| A római vízvezetékek későbbi sorsa | 234 |
| Vidéki települések Pannoniában | 235 |
| Villák | 235 |
| Római kori villák a Balatontól északra | 238 |
| Falusi jellegű települések Pannoniában | 241 |
| A kézművesség emlékei | 243 |
| Bányák | 244 |
| Téglaégető kemencék | 244 |
| Mészégető kemencék | 245 |
| Fazekaskemencék | 245 |
| Üvegművesség | 246 |
| Vasművesség | 246 |
| Bronzművesség | 247 |
| Kultuszközpontok Pannoniában | 247 |
| Temetkezés | 251 |
| A temetkezési szokások alakulása a római korban | 252 |
| A temetkezések és a településszerkezet | 255 |
| Síremlékek, sírépítmények | 256 |
| Római kori halomsírok a Dunántúlon | 257 |
Szerkesztette: Vaday Andrea
| Történeti áttekintés | 265 |
| A római kori Barbarikum kutatásának története | 267 |
| A szarmaták | 267 |
| A kelták | 269 |
| A dákok | 269 |
| A kvádok | 270 |
| A vandálok | 271 |
| A szarmata területek régészete | 271 |
| Temetkezések | 271 |
| A települések | 275 |
| A szarmata területek észak, északkeleti határvidékének régészete | 278 |
| A következő lépcsőfok | 280 |
Szerkesztette: Vida Tivadar
| A népek országútján | 283 |
| A hunkor | 284 |
| A hunok története | 284 |
| Kutatástörténet | 285 |
| Temetkezések, társadalom | 286 |
| A szarmaták a hunkorban | 287 |
| A romanizált lakosság az 5–6. században | 289 |
| Germánok és alánok a Dunántúlon az 5. században | 291 |
| A keleti gótok | 291 |
| A szvébek | 293 |
| Germánok az Alföldön az 5. században | 293 |
| A gepidák | 294 |
| Történet | 294 |
| Kutatástörténet | 295 |
| A temetők, a társadalom | 296 |
| A telepek | 297 |
| A langobardok | 298 |
| Történet | 298 |
| Kutatástörténet | 299 |
| A temetők, a társadalom | 300 |
| A telepek, az életmód | 301 |
| A korai és a közép avar kor | 302 |
| Történet | 302 |
| Kutatástörténet | 302 |
| A temetkezések és a társadalom | 304 |
| A közép avar kor | 306 |
| Kézművesség, viselet, eszközök | 306 |
| A települések, az életmód | 307 |
| A kései avar kor | 308 |
| Történet | 308 |
| Kutatástörténet | 308 |
| A temetők, a társadalom | 309 |
| Kézművesség | 310 |
| A telepek | 311 |
| A Karoling-kor | 312 |
| Történet | 312 |
| Kutatástörténet | 313 |
| A temetők | 314 |
| A telepek | 314 |
| Mosaburg/Zalavár | 315 |
Szerkesztette: Révész László
| A magyar honfoglalás kori emlékek régészeti kutatásának története | 321 |
| 10–11. század települések | 325 |
| Földvárak a 11–13. századi Magyarországon | 328 |
| Kézművesség | 331 |
| A honfoglaló magyarok hiedelemvilága és művészete | 333 |
| A honfoglalás kori temetők és leleteik | 338 |
Szerkesztette: Laszovszky József
| A középkori régészet Magyarországon | 347 |
| Középkori királyi központok | 348 |
| Székesfehérvár | 350 |
| Esztergom | 352 |
| A budai királyi palota | 355 |
| 13. századi királyi várak | 355 |
| A budavári gótikus szobrok | 358 |
| A budai palota a középkor végén | 358 |
| Visegrád | 359 |
| A reneszánsz újjászületése Visegrádon | 362 |
| Középkori városaink régészete | 364 |
| A középkori városszerkezet régészeti kutatása | 365 |
| Középkori városi plébániatemplomok, ispotályok | 367 |
| A városi régészet és az írott források | 367 |
| A középkori mezővárosok | 368 |
| Székesegyházak, kolostorok, templomok: középkori egyházi emlékeink régészeti kutatása | 372 |
| Középkori kolostorok | 372 |
| Ferences kolostor Visegrádon | 375 |
| Várak, erődök, palánkok – Középkori és törökkori hadiépítészet | 377 |
| Kisvárak | 377 |
| Királyi várak a késő középkorban | 378 |
| Hadi építészet a török kori Magyarországon | 380 |
| Palánkvárak a török kori Magyarországon | 381 |
| Középkori falvak és határuk | 383 |
| Az Árpád-kori agrártelepülések szerkezete az 1990-es évek nagy leletmentéseinek tükrében | 384 |
| Árpád-kori településtörténeti kutatások a Duna–Tiszaközén | 385 |
| Falusi plébániatemplomok | 386 |
| Egy középkori lakóház rekonstrukciója | 386 |
| Népek és kultúrák a középkori Magyarországon | 388 |
| Keleti népek a középkori Magyarországon | 388 |
| A besenyő és a kun előkelők emlékei | 389 |
| Az aultól a faluig, a kun és a jász szállások települései | 391 |
| A kun és jász szállástemetők emlékei | 392 |
| Különböző népcsoportok a középkori Magyarország városaiban | 394 |
| Zsidóság és urbanizáció | 394 |
| Középkori anyagi kultúra – középkori régészet | 397 |
| Mesélőkályhák, míves poharak. Késő középkori kerámia | 397 |
| Nagy Lajos kori kályha Visegrádról | 399 |
| Gótikus kályhák és hatásuk a népi kályhásság fejlődésére | 399 |
| Mátyás kori kályha a visegrádi palotából | 401 |
| Addig jár a korsó a kútra | 402 |
| Török kori régészet–kora újkori régészet | 404 |
| A török hódoltság kora | 405 |
| Török anyagi kultúra | 408 |
| A falvak virágkora és hanyatlása | 410 |
| A törökkori magyar anyagi kultúra | 411 |
| Egy rejtőzködő településtípus. Tanyák, szállások | 412 |
Szerkesztette: Wollák Katalin
| Régészeti gyűjtemények és múzeumok | 415 |
| Mátyás antik gyűjteményétől a Nemzeti Múzeumon keresztül a „szakmúzeumig“ | 415 |
| A „régészeti“ múzeumok változó feladatai a 19. Század végétől, megszületésüktől napjainkig | 417 |
| Feltárások: kincskereséstől az autópálya régészetig | 417 |
| Régészeti oktatás és kutatás az egyetemeken | 419 |
| Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Régészettudományi Intézet | 419 |
| Szegedi Tudományegyetem, Régészeti Tanszék | 421 |
| Pécsi Tudományegyetem, Ókortörténeti és Régészeti Tanszék | 422 |
| Miskolc, Miskolci Egyetem, Ős- és Ókortörténeti Tanszék | 423 |
| Szombathely, Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Történelem Tanszék | 423 |
| A Magyar Tudományos Akadémia és a régészet | 423 |
| Tudománypolitika, kiadói tevékenység | 424 |
| Tudományos minősítés | 424 |
| Akadémiai tagságok | 424 |
| Köztestület | 424 |
| MTA Régészeti Intézete | 424 |
| Védett régészeti lelőhelyeink – önkéntesek és amatőrök a régészetben | 425 |
| Nyilvántartás és adattárak | 427 |
| Régészeti emlékek helyreállítása, bemutatása: régészeti parkok, kísérleti régészet | 429 |
| A magyar régészeti örökség és a világörökség | 432 |
| Műemlékvédelem a megújult örökségvédelemben | 434 |
| A kötetben szereplő lelőhelyek | 437 |
Válogatott irodalom | 445 |
| Képek jegyzéke | 467 |
| Kronológiai táblák | 473 |
Kiadja a Teleki László Alapítvány
Felelős kiadó: Diószegi László
Felelős szerkesztő: Barabás Béla
Olvasószerkesztő: Császtvay Tünde
Tipográfia: Kováts Imre
Szöveggondozás: Antal Béla, Hingyi Gábor
Nyomdai előkészítés: Teleki László Alapítvány szerkesztősége