tagtoborzo

      A szövetség közleményei

Áder János köztársasági elnökhöz fordul az MRSZ

Számos ponton az Alaptörvénybe ütköző salátatörvényt fogadott el a parlament a múlt héten, amely jelentős veszélyt jelent a magyar régészeti…

     Kiemelt hírek

RÉGÉSZET NAPJA 2015

A tavalyi év sikerét követően a Magyar Régész Szövetség 2015-ben is meghirdeti a Régészet Napját, a “Lelőhelyfelderítéstől a rekonstrukcióig” címmel. A…

Régész állás

2015. 06 29. hétfő, 11:21

A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régészeti osztálya középkoros régészt keres. A pályázat benyújtásának határideje: 2015. július 12. További információ itt olvasható.

Áder János köztársasági elnökhöz fordul az MRSZ

2015. 06 15. hétfő, 11:34

Számos ponton az Alaptörvénybe ütköző salátatörvényt fogadott el a parlament a múlt héten, amely jelentős veszélyt jelent a magyar régészeti örökségre. A Magyar Régész Szövetség több alkotmányjogban jártas szakemberrel konzultált az elmúlt hetekben, és arra az álláspontra jutott, hogy az új, a gyorsforgalmi utak építésének gyorsításról szóló törvény egyes részei teljes mértékben szembe mennek az alaptörvénnyel és a Magyarország által is aláírt nemzetközi egyezményekkel.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításáról címet viselő törvényjavaslatot Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter nyújtotta be. A Magyar Régész Szövetség véleménye szerint a módosító javaslat súlyosan veszélyezteti hazánk kulturális örökségének jövőjét, mivel olyan korlátozásokat vezetne be az autópályák és a gyorsforgalmi utak építéséhez kapcsolódó régészeti feltárások tekintetében, melyekkel kapcsolatban komoly szakmai és jogi aggályok merülnek fel:

1. A tervezet szerint a kiemelt útépítéseknél a régészeti feladatellátásba vagy annak egyes részmunkálataiba nem akkreditált intézmény vagy szervezet is bevonható.

Ennek bevezetésével gyakorlatilag okafogyottá válik a szakmai egyeztetések után 2015 márciusában elfogadott és kihirdetett, a nagyberuházást megelőző régészeti feltárás végzésére jogosult intézmények és a feltárásban alvállalkozóként részt vevő szervezetek akkreditálásának szabályairól és eljárásrendjéről szóló 14/2015. (III. 11.) MvM rendelet. Ennek célja éppen a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások gyorsítása lenne, azáltal, hogy a régészeti feltárásokban résztvevő intézmények és szervezetek körére vonatkozóan magas szintű szakmai és technikai elvárásokat állít fel. Az új törvénnyel esetén értelmét veszti az intézmények és szervezetek akkreditációja, a feltárásokban résztvevő szakmai szereplők kompetenciája pedig ellenőrizhetetlenné válik. Ez semmiképpen sem segíti elő a régészeti szakfeladatok gyors és magas szintű ellátását.

2. A módosítás szerint a szükséges technikai felszerelés is elszámolható annak érdekében, hogy a régészeti feltárást olyan napokon is folytatni lehessen, amelyekről a jogszabály egyébként megállapítja, hogy arra nem alkalmasak.

A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III.11.) Korm. rendelet 7.§ (2) bekezdése a régészeti feltárásra alkalmatlannak minősített napok körét úgy állapítja meg, hogy azon állapotokon még nagy anyagi ráfordítással és bármilyen technikával sem lehet olyan mértékben javítani, amely lehetővé tenné a régészeti örökség megóvását a hazai és nemzetközi szakmai protokolloknak megfelelő módszerekkel és minőségben. Ilyen körülményeket teremt például a fagyott vagy teljesen felázott talaj, a belvíz vagy a talajvíz szintje, a csapadék mennyisége vagy jellege, vagy a rendkívüli időjárással összefüggő esemény miatt elrendelt riadó. Az újonnan elfogadott törvény bevezetése így a régészeti emlékek ellenőrizhetetlen és nagymértékű pusztulását vetíti elő.

Az Országgyűlés által a napokban elfogadott törvénymódosítás értelmében egy adott beruházás valamennyi lelőhelyének teljes felületű feltárását összesen 30 – időjárási viszonyoktól független – nap alatt köteles elvégezni az érintett feltáró intézmény vagy szervezet. A magyarországi feltáró intézmények és szervezetek elmúlt, közel 20 éves megelőző feltárási gyakorlata alapján egy régészeti feltáró csapat (melyben 2 fő régész, 5 fő régésztechnikus és legalább 15 fő munkás dolgozik), egy átlagos régészeti lelőhelyen 30, a jogszabály által meghatározott szempontok szerint munkára alkalmas munkanapon kb. 7500 m2 ásatását képes elvégezni.

Az M4-es autóút építését megelőző, jelenleg zajló feltárás a Berettyóújfalu -– Nagykereki országhatár közti 32 km-es szakaszon 36 hektár alapterületen összesen 31 régészeti lelőhelyet érint. A fenti számítás alapján a most elfogadott törvénymódosítás értelmében a 36 hektárnyi régészeti lelőhelyet 30 nap alatt 48 régészeti stáb bevonásával lehetne a törvényben rögzített határidőre feltárni. Mindez 96 régész, 240 régésztechnikus és 720 munkás, azaz összesen 1056 fő folyamatos, pihenőnap nélküli munkavégzését jelentené.

 3. Az új törvény szerint amennyiben már a kivitelezés során kerül elő régészeti lelőhely vagy lelet, annak feltárása a kivitelezés ütemét nem hátráltathatja. A gyakorlat azt mutatja, hogy ma Magyarországon a nagy útépítési projektek előkészítő fázisában nagyjából a nyomvonal 60-70 % százaléka vizsgálható régészeti szempontból előzetesen, a többi részen (pl. kisajátítási, engedélyezési, vagy időjárásbeli okok miatt) csak a kivitelezéssel egy időben, régészeti megfigyelés keretében lehet a feltárásokat elvégezni.

A törvénytervezet szerint, ha fontos régészeti emlék kerülne elő egy ilyen, korábban nem vizsgált területen, akkor miniszter 8 napon belül rendelheti el a terület további feltárást, a 9. napon szabadon el lehet pusztítani a régészeti lelőhelyet.

Az építkezéseket megelőző régészeti vizsgálatok a ma rendelkezésre álló legmodernebb eszközökkel sem képesek arra, hogy teljesen kizárják bizonyos régészeti emlékek váratlan előkerülését a kivitelezés földmunkái során. Ezért a gyakorlatban ez a rendelkezés is a régészeti lelőhelyek, leletek nagyon komoly veszélyeztetését és hazánk pótolhatatlan régészeti emlékeinek pusztítását hozhatja.

A most elfogadott törvény összességében semmiképpen sem egyeztethető össze a nemzetközi és hazai régészeti örökségvédelem elvárásaival és gyakorlatával. Nem biztosít megfelelően átlátható és minőségi garanciákat biztosító kereteket a régészeti örökség megóvására. Ezért a Magyar Régész Szövetség azzal a kéréssel fordul Áder János köztársasági elnökhöz, hogy ne írja alá a törvénymódosítást.

 

Dr. Trogmayer Ottó, az MRSZ tiszteleti tagja emlékére

2015. 06 12. péntek, 20:42

 

 Budapest, 1934. július 24. – Budapest, 2015. május 28

Trogmayer Ottó tisztviselő szülők gyermekeként Komáromban végezte el elemi és középiskolai tanulmányait. Kitűnő érettségijét követően 1952-től a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult tovább. Színész szeretett volna lenni, de irodalom szakosként kezdte, mégis 1957 nyarán régészetből államvizsgázott jeles eredménnyel.

Hosszú évtizedekig tartó szegedi múzeumi szolgálatát már 1956-ban megkezdte. Ekkor került a Móra Ferenc Múzeumba gyakornokként, majd innen is ment nyugdíjba mint megyei múzeumigazgató 1997-ben. 1970-ben nevezték ki igazgatónak Móra Ferenc székébe, a róla elnevezett intézménybe. Feladata és lehetősége lett a Csongrád megyei múzeumi szervezetet kiépítése és fejlesztése, munkatársainak és az általuk művelt tudomány- és szakterületeknek a menedzselése, melyet példaértékűen oldott meg.

Mint minden vidéki régész, Trogmayer Ottó ásatásai is felöleltek minden korszakot. Így vált lehetővé — jelezve szakmai sokoldalúságát —, hogy ő publikálja többek között az általa feltárt első avar gödörházat, a békési 10–12. századi temetőt, és a tápéi bronzkori temetőt. Az 1970-től 1976-ig tartó ópusztaszeri ásatásai nyomán kerültek felszínre az Árpád-kori templom megmaradt alapjai.

Ásatásai mellett írta meg bölcsészdoktori értekezését Adatok a magyar Dél-Alföld késő bronzkorához címmel, melyet 1962-ben summa cum laude minősítéssel védett meg. Új eredményeket hozó ásatásai kapcsán fordult figyelme a dél-alföldi neolitikum felé, melynek összegzésére A Dél-Alföld korai neolitikumának fő kérdései címmel, 1969-ben megvédett kandidátusi értekezésében került sor.

Óraadóként 1965-től, oktatóként 1968-tól — közel negyven évig — tanította a régészetet a József Attila Tudományegyetemen, ahol 1970-től lett címzetes egyetemi docens. Az újonnan megalakuló, önálló Régészeti tanszék első tanszékvezetőjévé 1989-ben nevezték ki.

Ásatásai és tudományos munkája mellett részt vett a tudományszervezésben is. Oroszlánrésze volt — többek között — az 1963-tól Szegeden, közel egy évtizedig évente megrendezett konferenciák szervezésében. Ezeket egészítették ki ismeretterjesztő dolgozatai és azok a rádiós és televíziós műsorok/sorozatok, amelyeknek ötletadója, szervezője és leggyakrabban aktív résztvevője is volt. A régészet népszerűsítésében generációjának legjobbja volt. Az általa készített Az újkőkor és a rézkor művészete és szervezett pl. Az avarok kincsei című kiállításoknak jelentős hazai és nemzetközi visszhangja volt.

Mint ahogy ő maga fogalmazott, “Mindent megkaptam, amit tanult mesterségemben el lehet érni, tudományos sikerektől, magas állami kitüntetésekig. …. büszke is vagyok kitüntetéseimre, de legalább ennyi büszkeség számomra, egykori tanítványaim, ma kollegáim szeretete, megbecsülése.”

Mindig derűs természete, sokszínű egyénisége, emberi kedélye, szelleme töretlen maradt.

Elvesztettük az Igazgató urat, a Tanár urat, Ottó bácsit és Ottót! De tanulhatunk példájából, küzdeni tudásából, kitartásából. Mindenkivel szót tudott érteni, toleráns tudott lenni, még azokkal is, sőt főleg azokkal, akikkel nem értett egyet.

Amíg élünk, velünk él. Most kiderül, nélküle, mit tanultunk tőle. Barátai, volt kollégái és tanítványai életükkel bizonyíthatják azt.

Őrizzük emlékét, nyugodjék békében!

Lőrinczy Gábor

Dr. Trogmayer Ottó búcsúztatója

2015. 06 09. kedd, 9:19

A Magyar Régész Szövetség mély megrendüléssel értesült, hogy elhunyt tiszteleti tagja,

Dr. Trogmayer Ottó régész, nyugalmazott múzeumigazgató.

Elhunyt H. Tóth Elvira régész

2015. 05 29. péntek, 9:16

1929-ben született Kunágotán. Középfokú tanulmányait a Miasszonyunkról nevezett iskola nővéreknél végezte (1948). Előbb az Iparművészeti Főiskola ötvös, majd 1953-tól az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának régészet szakán folytatott tanulmányokat. Diplomamunkáját „Ötvöseljárások az avar és a honfoglalás korban” címmel írta. 1958-1961 között az Iparművészeti Múzeumban volt gyakornok és segédmuzeológus, majd 1961-től az akkor megalakult, és a férje, Horváth Attila által vezetett Bács-Kiskun megyei múzeumi szervezet Katona József  Múzeumába került, ahol az évek alatt muzeológusi, igazgatóhelyettesi, később tudományos főmunkatársi munkakörben dolgozott, és innen ment nyugdíjba 1995-ben.

RÉGÉSZET NAPJA 2015

2015. 05 09. szombat, 17:12

A tavalyi év sikerét követően a Magyar Régész Szövetség 2015-ben is meghirdeti a Régészet Napját, a “Lelőhelyfelderítéstől a rekonstrukcióig” címmel. A rendezvény időpontja 2015. május 29-30.

Eddig országszerte 33 intézmény csatlakozott a kezdeményezéshez. Az általuk kínált, színes és izgalmas programok közül a www. regeszetnapja.hu weboldalon lehet válogatni. Az oldalt folyamatosan frissítjük, napról napra egyre több program jelenik meg.

FELHÍVÁS – Folytatódik a Régészeti kutatások Magyarországon

2015. 05 09. szombat, 17:00

A legfrissebb régészeti kutatások eredményeiről tájékoztató kiadvány, a Régészeti kutatások Magyarországon (RKM) folytatásán dolgoznak a Forster Központ és a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai. A sorozat utolsó kötete a 2010. év feltárásait ismertette, és 2012-ben látott napvilágot. Négy év szünet után, első lépésben a 2011–2014. évek kutatási jelentéseit szeretnék összegyűjteni és kiadni. A két intézmény közreműködésével készülő, a tervek szerint 2016 első félévében megjelenő két kötet (2011–2012, 2013–2014) nyomdai kivitelezésére pályázatot nyújtott be a Forster Központ. 

A jelentéseket a 2012–2014. évekről kérik a szerkesztők (a 2011. év jelentéseit az RKM korábbi szerkesztője, Kisfaludi Júlia már összegyűjtötte és tördelésre előkészítette). Az eddigi gyakorlathoz hasonlóan, bárminemű régészeti terepi munkáról (szemle, terepbejárás, megfigyelés, ásatás) – kivéve a negatív eredménnyel zárult tevékenységeket – várják a digitális jelentéseket az rkm@forsterkozpont.hu címre, 2015. május 31-ig.

A felhívás teljes szövege további részletekkel itt olvasható.

Közlemény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló T/4453. számú törvényjavaslattal kapcsolatban

2015. 05 08. péntek, 9:22

A Magyar Régész Szövetség elnöksége megdöbbenéssel értesült a Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter nevével jegyzett törvénymódosítási indítványról, mely többek között jelentősen átalakítaná a kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházásoknál a kivitelezéseket megelőző régészeti feltárásokra vonatkozó szabályokat.

A Magyar Régész Szövetség kifogásolja, hogy a tervezet előkészítését semmilyen szakmai egyeztetés nem előzte meg.

Az Elnökség véleménye szerint a módosító javaslat súlyosan veszélyezteti hazánk kulturális örökségének jövőjét, mivel olyan korlátokat vezetne be az autópályák és a gyorsforgalmi utak építéséhez kapcsolódó régészeti feltárások tekintetében, mellyel kapcsolatban komoly szakmai aggályok merülnek fel:

1. A tervezet szerint a kiemelt útépítéseknél járulékos régészeti feladatellátásba vagy a régészeti feladatellátás jogszabályban meghatározott egyes régészeti szaktevékenységeibe nem akkreditált intézmény vagy szervezet is bevonható lenne.

Ennek bevezetése esetén gyakorlatilag okafogyottá válna a 2015 márciusában a szakmai egyeztetések után elfogadott és kihirdetett a nagyberuházást megelőző régészeti feltárás végzésére jogosult intézmények és a feltárásban alvállalkozóként részt vevő szervezetek akkreditálásának szabályairól és eljárásrendjéről szóló 14/2015. (III. 11.) MvM rendelet, mely célja éppen a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások gyorsításának elősegítése lenne, a régészeti feltárásokban résztvevő intézmények és szervezetek körére vonatkozó magas szintű szakmai és technikai elvárások biztosítása által. A tervezet elfogadása esetén szintén okafogyottá válik az intézmények és szervezetek akkreditációja, a feltárásokban résztvevő szakmai szereplők kompetenciája és kiválasztása pedig ellenőrizhetetlenné válik, és nem segíti elő a szükségessé váló régészeti szakfeladatok gyors és magas szintű ellátását.

2. A módosítás szerint a szükséges technikai felszerelés is elszámolható lenne a régészeti feladatellátás keretében annak érdekében, hogy a régészeti feltárást a jogszabályban meghatározottak szerint feltárásra alkalmas napon kívüli napokon is végezni lehessen.

A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III.11.) Korm. rendelet 7.§ (2) bekezdése a régészeti feltárásra alkalmatlannak minősített napok körét nagyrészt úgy állapítja meg (a talaj fagyott állapota, nedvességtartalma, a belvíz vagy a talajvíz szintje, a csapadék mennyisége vagy jellege, vagy a rendkívüli időjárással összefüggő esemény miatt elrendelt riadó), hogy azon állapotokon még nagy anyagi ráfordítással kivitelezett technikával sem lehet olyan mértékben javítani, amely lehetővé tenné a hazai és nemzetközi régészeti feltárásokra vonatkozó szakmai protokolloknak megfelelő módszerekkel és minőségben a régészeti örökség megóvását. Így a régészeti emlékek ellenőrizhetetlen és nagymértékű pusztulását vetíti elő ennek bevezetése.

3. A Magyar Régész Szövetség Elnöksége elfogadhatatlannak tartja továbbá a tervezet azon szövegrészét, mely szerint a beruházás kivitelezésekor történő régészeti megfigyelés során régészeti lelőhely vagy lelet váratlan előkerülése a kivitelezés ütemét nem hátráltathatja, és ilyen váratlan lelet feltárásra csak akkor van lehetőség, ha a miniszter 8 napon belül elrendeli a feltárást és erről a beruházót értesíti.

Mivel az építkezéseket megelőző régészeti vizsgálatok a ma rendelkezésre álló legmodernebb eszközökkel sem képesek arra, hogy teljesen kizárják váratlan régészeti emlékek előkerülésének lehetőségét a kivitelezés közbeni földmunkák során, a gyakorlatban ez a rendelkezés szintén a régészeti lelőhelyek, leletek nagyon komoly veszélyeztetésével és hazánk pótolhatatlan régészeti emlékeinek pusztításával járhat.

Összességében a tervezet nem összeegyeztethető a nemzetközi és hazai régészeti örökségvédelemnek a szakmai feladatellátásra vonatkozó elvárásaival. A módosítás elfogadása esetén nem biztosítana megfelelően átlátható és a minőségi garanciákat biztosító kereteket az örökségvédelem területén a régészeti örökség megóvására. Ezért a Magyar Régész Szövetség javasolja a törvénytervezet újragondolását és a szakmai szervezettekkel való konzultáción alapuló újrafogalmazását.

Budapest, 2015. május 6.

 

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának közleménye

2015. 04 30. csütörtök, 9:53

2015. szeptemberétől elindul a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a Történettudományi doktori iskola „Medievisztika és régészet” képzési programja. A programon belül a régészet önálló képzési területként működik. A képzésre a jelentkezési határidő 2015. május 15. A felvételi követelményekről a Történelemtudományi doktori iskola honlapján (http://hist.bibl.u-szeged.hu/), vagy Révész László tanszékvezető egyetemi docensnél lehet tájékozódni (revesz.laszlo@hnm.hu, tel: 70-3320-651).

A Kulturális Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság felhívása

2015. 03 22. vasárnap, 17:32

a kulturális örökségvédelmi elismerések 2015. évi kitüntetettjeire történő javaslattételre

A Miniszterelnökséget vezető miniszter 2015-ben kitüntetések adományozásával ismeri el a műemlékvédelem és a régészeti örökség védelme területén, a kulturális örökség érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató szakemberek munkáját.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter által adományozható elismerésekről szóló 15/2015. (III. 11.) MvM rendelete alapján  külön-külön kitüntetés adományozható a műemlékek, illetve a régészeti örökség megőrzése érdekében munkálkodó szakemberek megbecsülésére (6. §)

A Műemlékvédelemért  ̶  Forster Gyula-díjban a műemlékvédelem területén végzett kimagasló szakmai tevékenység elismeréseként évente legfeljebb 2 fő részesülhet.

A Régészeti örökségért  ̶  Schönvisner István-díj évenként annak a két régész szakembernek adományozható, aki a régészeti örökség védelme érdekében a feltáró és tudományos munkásságon túlmutató, széleskörű szakmai tevékenységet fejtett ki.

A kitüntetések átadására a Műemléki Világnap alkalmából kerül sor.

Az elismerések 2015. évi kitüntetettjeire a felhívás mellékleteként közzétett jelölőlap kitöltésével, az abban foglaltak szerint lehet javaslatot tenni.

Segítség, nem
tudok belépni!