tagtoborzo
Slider logo bg

A Magyar Régész Szövetség állásfoglalása az elmúlt fél évben tapasztalt, régész munkavállalókat érintő rendkívüli felmentésekkel kapcsolatban

2018. 11 25. vasárnap, 21:40

A Magyar Régész Szövetség Elnöksége megdöbbenten értesült arról az országszerte tapasztalt kedvezőtlen eseménysorozatról, amelyben több régész munkavállaló – köztük MRSZ tagok – munkaviszonyát munkáltatóik nem igazolható vádakra, részben jelentéktelen, vélelmezett, vagy fennálló, de szakszerű munkáltatói fellépéssel orvosolható munkavállalói kötelességszegések tendenciózus felnagyítására, részben pedig szakszerűtlenül értelmezett régészeti örökségvédelmi szakigazgatási szabályok állítólagos megszegésére hivatkozva szüntetik meg. Ezekkel a jogellenes felmondásokkal, rendkívüli felmentésekkel, kutatási feladatokat ellehetetlenítő áthelyezésekkel az érintett munkáltatók nemcsak regionális, nemritkán országos stratégiai fontosságú kutatások, feltárások, anyagfeldolgozások, speciális szakmai kompetenciákat igénylő fejlesztési projektek és más egyéb értékmentő és értékteremtő régészeti feladatellátás folytatását, a dokumentációk elvárható határidőre elkészíthető hiánypótlását lehetetlenítik el, hanem indokolatlanul hurcolják meg elbocsátott tagtársainkat is, besározva szakmai hírnevüket.

A Magyar Régész Szövetség Elnöksége kiemelten fontosnak tartja minden szövetségi tag érdekének megfelelő képviseletét, függetlenül attól, milyen keretek között, milyen intézményben gyakorolja hivatását. Ezért valamennyi hozzánk forduló tagtársunk kérésének eleget teszünk, ügyét kivizsgáljuk, felajánljuk segítségünket az ügy megnyugtató megoldása érdekében.

Meg kell jegyeznünk, hogy az utóbbi évek örökségvédelmi szakigazgatási gyakorlata és a jelenleg hatályos 68/2018. (IV.9.) kormányrendelet 28. §-a (1) bekezdése alapján a feltárási, terepbejárási, helyszíni szemle és egyéb dokumentációk, jelentések hiánypótoltatása az illetékes hatóság részéről nem azt a célt szolgálja, hogy a munkáltató számára ürügyet szolgáltasson régész munkavállalók elbocsátására.  A késedelmet szenvedő hiánypótlások azonnali felmentéssel, felmondással történő szankcionálása súlyosan sérti a munkavállalói kötelességszegések mértékével arányos szankciók elvét.

Nemcsak szakmai és etikai szempontból aggályosnak, hanem jogszerűtlennek is tartjuk azt a munkáltatói hozzáállást, amely egy akár néhány munkanap, akár néhány hónap leforgása alatt elkészíthető hiánypótlás elősegítése helyett a hatályos szabályozás szakszerűtlen félremagyarázásával arra hivatkozik, hogy a dokumentációs hiányosságok miatt a régész nem kaphat többé feltárási engedélyt, alkalmatlanná válik a régészeti feladatellátásra. Ennek következtében a munkavállalót az el nem végzett feladatokra vonatkozó érdemi tájékozódás nélkül felmenti, munkaállomásáról kiutasítja, a hiánypótlásban nevesített dokumentációk befejezéséhez és a feladatok szakszerű átadásához szükséges infrastruktúrát a munkavállaló elől elzárja. Ebben az esetben a felmentési idő nélküli azonnali hatályú rendkívüli felmentés mellett döntő munkáltató a feltárás elvégzéséért és a dokumentációk maradéktalan elkészítéséért felelős közintézmény vezetőjeként kötelességszegő módon akadályozza meg azoknak a régészeti közfeladatoknak az ellátását, a dokumentációs elmaradások ledolgozását, amelyeket a feltárás vezetőjeként engedélyt kapó munkavállaló jogosult és egyben köteles elvégezni.  A feltárást követő kötelező jelentéstételi és dokumentációs feladatok maradéktalan elvégzéséért ugyanis a feltárási engedély iránti kérelemben nevesített intézmény felelősséget vállalt azáltal, hogy az engedélykérelmet pecsétjével és aláírásával látta el.

Magyarország Alaptörvénye P cikk (2) bekezdése nyomán a régészeti korú kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és valamennyi állampolgár kötelessége. Különösen vonatkozik ez az állampolgári kötelesség a régészeti feladatellátással megbízott munkáltatókra is. Feltárásokkal és más egyéb lelőhely-felderítési módszerekkel kutatott régészeti lelőhelyeink nemzeti-kulturális identitásunk kiemelkedően fontos építőkockái. A Magyar Régész Szövetség tagjainak a nagyközönség és a magyar társadalom számára bemutatható kutatási eredményei számos esetben nemzetgazdaságunk kiemelt stratégiai ágazata, a turizmus számára hasznosíthatók. Kutatási eredményeinkre turisztikai fejlesztési projektek, nagy látogatószámú kiállítások, rendezvények építhetők, amelyek statisztikailag igazolható módon teremtenek bevételeket számos régészeti feladatellátásért felelős munkáltató, állami intézmény, kezelő szervezet számára.

A Magyar Régész Szövetség Elnöksége messzemenően megbecsüli és tiszteli a régész munkavállalókat foglalkoztató akár régész, akár más végzettségű munkáltatókat szerte az országban. Előfeltételezi jóhiszeműségüket, értékeli a közjó érdekében, a magyar társadalom szolgálatában elvégzett értékteremtő, értékmentő munkájukat. Figyelni kell azonban arra is, hogy egy-egy sajtónyilvánosságot kapó jogellenes munkaviszony-megszüntetés, munkáltatói visszaélés elbizonytalaníthatja a régész életpályában gondolkodó fiatal munkavállalókat, kedvezőtlenül és indokolatlanul rombolja le a kormányzati támogatásnak köszönhetően várhatóan növekedő presztízsű régész szakmáról alkotott képet. Meggyőződéssel valljuk, hogy minden bizonnyal bármelyik közintézmény, bármelyik fenntartó szívesebben fordítana jelentősebb összegeket kutatásokra, fejlesztésekre, sikeres rendezvények szervezésére, mint egy-egy munkavállaló kártalanítására egy potenciálisan elveszített munkaügyi perben.

Jó szándékú figyelmeztető nyilatkozatunk célja nemcsak érdekvédelmi szervezetünk tagjainak hatékony egzisztenciális védelme. Mindenképpen szeretnénk megóvni a régészeket foglalkoztató jóhiszemű munkáltatókat attól a csapdától, hogy néhány rosszul átgondolt személyi döntéssel, tisztességesen dolgozó kutatók indokolatlan ellehetetlenítésével akaratlanul is hátráltassák azokat a közfeladatokat, amelyek sikeres elvégzése mind helyi közösségi (önkormányzati), mind ágazati (minisztériumi) szinten kiemelkedő fontosságú, kormányzati támogatást élvező közérdek.

A munkáltatók és a munkavállalók között esetlegesen kialakuló személyi ellentétek kezelésére a hatékonyabb eredmények elérése érdekében a versenyszférában ma már konfliktuskezelő technikák széles skálája áll rendelkezésre. A Magyar Régész Szövetség elnöksége is tisztelettel ajánlja fel segítségét, összekötő, koordináló tevékenységét régészeti feladatellátással foglalkozó munkáltatók és munkavállalók számára bármilyen vitás régészeti szakkérdésben, a konfliktusmentes megoldások előmozdítása érdekében.

A Magyar Régész Szövetség Elnöksége

Nyitólap / Hírek / Közlemények /

Közlemény az elmúlt napokban napvilágot látott, fémkeresős tevékenységet érintő médiamegjelenések kapcsán

2018. 11 14. szerda, 21:58

A Magyar Régész Szövetség (MRSZ) elnöksége megütközéssel szembesült az utóbbi időszakban elszaporodó, a fémkeresős tevékenységet népszerűsítő, azt korlátozás nélkül űzhető, szabadidős tevékenységként beállító médiamegjelenések sorával.

Rendkívül károsnak tartjuk az ilyen könnyed hangvételű tartalmakat, mivel azok – félretájékoztatva az olvasókat és nézőket – jogszabályellenes magatartásra buzdítanak. A szóban forgó cikkek és videós bejelentkezések szerzőinek minden szakmaiságot nélkülöző hozzáállása közös régészeti örökségünket is komolyan veszélyezteti. Ezek az esetek egyben arra is felhívják a figyelmet, hogy az örökségvédelem intézményrendszerének folyamatban lévő széthullása milyen mértékben teszi védtelenné megőrzendő múltunk emlékeit.

Az MRSZ elnöksége haladéktalanul megfelelő válaszlépéseket tesz az ügyben, megkeresve véleményével a különböző írott és online médiacsatornákat.

Kelt: Budapest, 2018. november 14. 

A Magyar Régész Szövetség Elnöksége




Nyitólap / Hírek / Közlemények /

Elnökségi állásfoglalás T/18002 számú kihirdetésre váró törvénymódosítással és az ezzel kapcsolatosan az Elnökséghez érkezett megkeresésekkel kapcsolatban

2017. 12 13. szerda, 7:35

Az MRSZ elnöksége 2017. december 6- i ülésén hosszabban megvitatta a fenti törvénymódosítással kapcsolatos álláspontját és a Gallina Zsolt tagtársunktól a tárgyban érkezett nyílt levelet.

Az Elnökség az alábbi közös álláspontot fogalmazta meg:

A Magyar Régész Szövetség a fenti törvénymódosítás előkészítésébe nem lett bevonva, annak részleteit már csak a Parlament elé kerülése idején ismerte meg.

Az MRSZ Elnöksége egységesen és egyértelműen károsnak tartja a régészeti örökség védelmével kapcsolatosan a próbafeltárások munkaidejének 30 régészeti feltárás elvégzésére alkalmas napról 30 naptári napra való korlátozását.

A MRSZ Elnökségének véleménye egységes abban is, hogy a beruházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatellátás fontos szereplői a magáncégek, azonban ezek szakmai szerepvállalásnak megfelelő mértékéről megoszlottak a vélemények az Elnökségen belül is. Az Elnökségnek egységes az álláspontja, hogy a magánszféra szerepének ilyen radikális, gyors és szakmai előkészítés nélküli korlátozása nehéz helyzeteket teremt a régészeti feladatellátásban. Ezt a helyzetet csak a közszféra nagyarányú és rendkívül gyors kapacitásfejlesztésével lehetne ellensúlyozni, amelynek gyakorlati megvalósulása és megvalósíthatósága azonban jelenleg bizonytalan.

Az MRSZ 2018 januárjában leköszönő elnöksége a tisztújító közgyűlés napirendjében lehetőséget kíván biztosítani a tagtársaknak a kialakult helyzettel, illetve Gallina Zsolt nyílt levelével kapcsolatos szakmai viták lefolytatásra.

Nyitólap / Hírek / Közlemények /

A Magyar Régész Szövetség elnökségének állásfoglalása a Közép-európai Egyetemmel (CEU-val) kapcsolatos törvénytervezetről

2017. 04 04. kedd, 4:24

A MRSZ elnöksége mélységes megdöbbenéssel fogadja a napokban a Parlament elé benyújtott, T/14686. számú törvényjavaslatot a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról. A jogszabályi változás elfogadása esetén súlyosan korlátozná az akadémiai szabadságot, és közvetlenül ellehetetlenítené a Közép-európai Egyetem magyarországi működését.

Ez az intézmény az elmúlt több mint két évtizedben a magyar tudományos élet egy olyan jelentős, megkerülhetetlen központjává vált, ahol számos kiváló régész kollégánk is tanult, dolgozik, oktat. A magyar régészeti élet számára rendkívül fontos az intézmény Középkortudomány Tanszéke, a közelmúltban létrejött Kulturális Örökség Tanulmányok Programmal együtt. Az egyetem számos régészeti és műemléki szakmai rendezvénynek adott otthont hazai és külföldi szakemberek részvételével, és ezeknek a programoknak, projekteknek jelentős része más magyarországi intézményekkel való együttműködés eredménye. A CEU állandó résztvevője, a tágabb közönség körében is népszerű programszervezője olyan hazai kulturális programsorozatoknak, mint a Kulturális Örökség Napjai, a Budapest 100 és a Régészet Napja. Az egyetem könyvtára fontos kutatóhely a régészek, műemléki szakemberek számára.

A Közép-európai Egyetem működésének megnehezítését vagy ellehetetlenítését páratlanul súlyos támadásnak véljük a magyar tudományos élet ellen, amelyet véleményünk szerint egyetlen felelős gondolkodású politikus sem támogathat.

  –

 The position of the Association of Hungarian Archaeologists concerning the law proposal influencing CEU

 

The board of the Association of Hungarian Archaeologists is deeply astonished by the proposed amendments (No. T/14686) to the National Higher Education Law (2011/CCIV). If passed, the change in the legislation would seriously endanger academic freedom and it would make it impossible for the Central European University / Közép-európai Egyetem to operate in Hungary.

This institution became in the past two decades an essential center of Hungarian archaeological scholarship, where several prominent archaeologists have studied, worked, and taught. The Department of Medieval Studies, including its recently founded Cultural Heritage Studies Program, has a special importance for the archaeological profession in Hungary. CEU has housed numerous events in the field of archaeology and heritage protection involving Hungarian as well as foreign experts, and many of these programs, projects resulted from co-operations with other institutions operating in Hungary. CEU regularly participates at such event series as the Cultural Heritage Days, Budapest 100, and the Day of Archeology, organizing programs that are popular also among the broader public. The CEU Library is an important research resource for archaeologists and experts in monument protection.

We consider all steps that complicate or endanger CEU’s operation a serious assault on scholarly life in Hungary, and our opinion is that no responsible politician can support such measures.

Nyitólap / Hírek / Közlemények /

Elnökségi közlemény a Magyar Nemzeti Múzeum (online) Régészeti Adatbázisával kapcsolatban

2016. 12 28. szerda, 15:14

A Magyar Régész Szövetség Elnökségéhez, több megkeresés érkezett a Magyar Nemzeti Múzeum (online) Régészeti Adatbázisának (http://archeodatabase.hnm.hu) frissítéséről és tagtársaink e témakörben kialakult véleményéről és aggályairól, az egyes régészeti lelőhelyeket érintő adatokkal kapcsolatban.

Az Adatbázis elkészültét örömmel üdvözöljük. Fontosnak tartjuk, hogy a nyilvánosság is láthassa a magyar régészet aktuális, legfrissebb eredményeit, valamint, hogy a kutatók egységes formában és szempontrendszer alapján tudjanak keresni az adatokban. Az Adatbázis várhatóan jelentős segítséget fog nyújtani kollégáink munkájához és a nem szakmai érdeklődők felé is egy új, remélhetőleg népszerű felületet hoz létre a magyar régészet számára. Az Elnökség ugyanakkor osztva a tagtársak aggályait, fontosnak tartja, az adatok nagy mennyisége és eltérő felhasználási köre miatt kerüljenek kialakításra szakmai és látogatói-érdeklődői felhasználási szintek.

Az Elnökség számára rendelkezésre álló információk alapján ez folyamatban van és amint elkészült, remélhetően mindenki megelégedésére, az Adatbázis használatra készen fogja fogadni a kutatókat és érdeklődőket egyaránt.

Nyitólap / Hírek / Közlemények /

Régészet Napja 2016

2016. 05 25. szerda, 7:48

Idén harmadik alkalommal rendezik meg a Régészet Napját Magyarországon, május 27-én és 28-án. Országszerte 26 településen, 31 intézményében, múzeumokban, gyűjteményekben és kutatóintézetekben testközelből ismerkedhetnek meg a gyerekek és felnőttek a régészet tudomány kulisszatitkaival és módszereivel.            

 

A Magyar Régész Szövetség által 2014-ben kezdeményezett esemény külföldön már régi hagyományokkal rendelkezik. A programsorozattal a szövetség a régészet tudományt kívánja népszerűsíteni egyúttal bemutatva a legfrissebb eredményeket a nagyközönségnek. – Rendezvényünk idén a Honnan tudjuk, hol kell ásni? – Honnan tudjuk, hogy ott ásni kell? – alcímet viseli, ezzel munkánk módszertanára szeretnénk ráirányítani a figyelmet. Bemutatjuk, hogyan fedezi fel a régész a lelőhelyeket, leleteket, és hogyan azonosítja ezek alapján a múlt egy szeletét.  – mondja Lassányi Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke.

A kétnapos rendezvényen május 27-én, pénteken elsősorban a gyermek- és iskoláscsoportokat, május 28-án, szombaton a családokat és a felnőtteket várják a szervezők.

A programok között lesznek ismeretterjesztő előadások, hagyományőrző bemutatók, kézműves foglalkozások. A látogatók megismerhetik a legmodernebb földmérő és légifotó-technikákat, kipróbálhatják magukat a restaurátorok szerepében, állat- és embercsontokat vizsgálhatnak a kutatók segítségével.

Több helyen gyalogos vagy kerékpártúrák indulnak a környék rejtett régészeti emlékeinek bemutatásra, de akár szakmai konferenciákon is részt lehet majd venni. Lesz, ahol mesemondók elevenítik fel a letűnt évszázadok legendáit, másutt ősi receptek szerint készült ételeket is kóstolhatnak, régészeti leleteket fogadhatnak örökbe, sok helyen régészhomokozókkal várják a legkisebbeket.

A programkínálat minden korosztályra kiterjed, így az ismeretterjesztő előadások mellett a legkisebbeket történelmi mesékkel, játékokkal is várják, valamint a programok elnevezései is sokszor izgalmas kalandokká varázsolják a múzeumi barangolást.

Több téma is aktuális történeti jelenségekre is reflektál, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen például az előadások az őskortól mutatják be a migrációs hullámokat, és azok jellemzőit.

Idén először egy Heves megyei község, Balaton önkormányzata is szerepel az intézmények között. A településen helyi kezdeményezésre kezdődtek a régészeti munkák, amit most a nagyközönség is megismerhet.

Szakmai szempontból fontos mérföldkő, hogy nemrégiben posztumusz jelent meg László Gyula professzor egy eddig kiadatlan műve, amelyet sok kiváló, kortárs régész is kiegészített az újabb eredményekkel. A könyv a Régészet Napján a Magyar Nemzeti Múzeumban kerül bemutatásra.

Több múzeum pedig az örökségvédelemben kiemelkedő munkát végző civileknek, önkénteseknek, leletbejelentőknek ad át elismerő okleveleket az alkalomból.

 

A programokról részletesen a http://regeszetnapja.hu/ oldalon tájékozódhatnak.

 

Régészet napja 2016

Nyitólap / Hírek / Közlemények /

Közlemény a Bonyhádon előkerült középkori templommal kapcsolatban

2015. 10 09. péntek, 7:41

A Magyar Régész Szövetség elnöksége a híradásokból értesült arról, hogy Bonyhád területén útépítési munkák során előkerült a település középkori plébániatemploma. Ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet, hogy az előkerült középkori emlék nemcsak Bonyhád közösségének, de az egész nemzet múltjának és kulturális örökségének egy kivételes állapotban megmaradt darabja, melynek megóvása és védelme az Alaptörvény P) cikkelye, illetve a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 5.§ értelmében közérdek.

A Magyar Régész Szövetség figyelemmel kíséri a régészeti emlék megismerésére és megmentésére tett erőfeszítéseket. Ezzel kapcsolatosan javasolja az örökségvédelem döntéshozóinak, illetve a beruházónak, hogy a rom megóvására olyan kompromisszumos műszaki megoldást találjanak, mely megnyugtatóan rendezi az épített elemek, illetve a még fel nem tárt régészeti emlékek védelembe helyezését, biztosítja az emlékek fenntartható használatát, és biztosítja a leletek jövőbeli kutathatóságát, bemutatását.

Az esettel kapcsolatban levonható általános tanulságok közül az Elnökség hangsúlyosan felhívja a figyelmet a beruházásokkal kapcsolatos előzetes régészeti dokumentáció jelentőségére, melynek elkészítése nagyberuházások esetén kötelező, de egyéb is esetekben javasolt, éppen annak érdekében, hogy a beruházók minél hamarabb tudomást szereznek a beruházással érintett terület örökségvédelmi érintettségéről és az ezzel kapcsolatos esetleges olyan tényezőkről, amelyek a beruházások tervezett megvalósítását és ütemezését jelentősen befolyásolják. Ennek birtokában a mind a beruházói oldal, mind a hatóság és a régészeti szakfeladatokat ellátó intézmények még a kivitelezési munkák előtt értesülhetnek, és szükség szerint intézkedhetnek annak érdekében, hogy a beruházások régészeti örökségvédelmi kockázatait a minimális szintre csökkentsék.

Nyitólap / Hírek / Közlemények /

Áder János köztársasági elnökhöz fordul az MRSZ

2015. 06 15. hétfő, 11:34

Számos ponton az Alaptörvénybe ütköző salátatörvényt fogadott el a parlament a múlt héten, amely jelentős veszélyt jelent a magyar régészeti örökségre. A Magyar Régész Szövetség több alkotmányjogban jártas szakemberrel konzultált az elmúlt hetekben, és arra az álláspontra jutott, hogy az új, a gyorsforgalmi utak építésének gyorsításról szóló törvény egyes részei teljes mértékben szembe mennek az alaptörvénnyel és a Magyarország által is aláírt nemzetközi egyezményekkel.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításáról címet viselő törvényjavaslatot Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter nyújtotta be. A Magyar Régész Szövetség véleménye szerint a módosító javaslat súlyosan veszélyezteti hazánk kulturális örökségének jövőjét, mivel olyan korlátozásokat vezetne be az autópályák és a gyorsforgalmi utak építéséhez kapcsolódó régészeti feltárások tekintetében, melyekkel kapcsolatban komoly szakmai és jogi aggályok merülnek fel:

1. A tervezet szerint a kiemelt útépítéseknél a régészeti feladatellátásba vagy annak egyes részmunkálataiba nem akkreditált intézmény vagy szervezet is bevonható.

Ennek bevezetésével gyakorlatilag okafogyottá válik a szakmai egyeztetések után 2015 márciusában elfogadott és kihirdetett, a nagyberuházást megelőző régészeti feltárás végzésére jogosult intézmények és a feltárásban alvállalkozóként részt vevő szervezetek akkreditálásának szabályairól és eljárásrendjéről szóló 14/2015. (III. 11.) MvM rendelet. Ennek célja éppen a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások gyorsítása lenne, azáltal, hogy a régészeti feltárásokban résztvevő intézmények és szervezetek körére vonatkozóan magas szintű szakmai és technikai elvárásokat állít fel. Az új törvénnyel esetén értelmét veszti az intézmények és szervezetek akkreditációja, a feltárásokban résztvevő szakmai szereplők kompetenciája pedig ellenőrizhetetlenné válik. Ez semmiképpen sem segíti elő a régészeti szakfeladatok gyors és magas szintű ellátását.

2. A módosítás szerint a szükséges technikai felszerelés is elszámolható annak érdekében, hogy a régészeti feltárást olyan napokon is folytatni lehessen, amelyekről a jogszabály egyébként megállapítja, hogy arra nem alkalmasak.

A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III.11.) Korm. rendelet 7.§ (2) bekezdése a régészeti feltárásra alkalmatlannak minősített napok körét úgy állapítja meg, hogy azon állapotokon még nagy anyagi ráfordítással és bármilyen technikával sem lehet olyan mértékben javítani, amely lehetővé tenné a régészeti örökség megóvását a hazai és nemzetközi szakmai protokolloknak megfelelő módszerekkel és minőségben. Ilyen körülményeket teremt például a fagyott vagy teljesen felázott talaj, a belvíz vagy a talajvíz szintje, a csapadék mennyisége vagy jellege, vagy a rendkívüli időjárással összefüggő esemény miatt elrendelt riadó. Az újonnan elfogadott törvény bevezetése így a régészeti emlékek ellenőrizhetetlen és nagymértékű pusztulását vetíti elő.

Az Országgyűlés által a napokban elfogadott törvénymódosítás értelmében egy adott beruházás valamennyi lelőhelyének teljes felületű feltárását összesen 30 – időjárási viszonyoktól független – nap alatt köteles elvégezni az érintett feltáró intézmény vagy szervezet. A magyarországi feltáró intézmények és szervezetek elmúlt, közel 20 éves megelőző feltárási gyakorlata alapján egy régészeti feltáró csapat (melyben 2 fő régész, 5 fő régésztechnikus és legalább 15 fő munkás dolgozik), egy átlagos régészeti lelőhelyen 30, a jogszabály által meghatározott szempontok szerint munkára alkalmas munkanapon kb. 7500 m2 ásatását képes elvégezni.

Az M4-es autóút építését megelőző, jelenleg zajló feltárás a Berettyóújfalu -– Nagykereki országhatár közti 32 km-es szakaszon 36 hektár alapterületen összesen 31 régészeti lelőhelyet érint. A fenti számítás alapján a most elfogadott törvénymódosítás értelmében a 36 hektárnyi régészeti lelőhelyet 30 nap alatt 48 régészeti stáb bevonásával lehetne a törvényben rögzített határidőre feltárni. Mindez 96 régész, 240 régésztechnikus és 720 munkás, azaz összesen 1056 fő folyamatos, pihenőnap nélküli munkavégzését jelentené.

 3. Az új törvény szerint amennyiben már a kivitelezés során kerül elő régészeti lelőhely vagy lelet, annak feltárása a kivitelezés ütemét nem hátráltathatja. A gyakorlat azt mutatja, hogy ma Magyarországon a nagy útépítési projektek előkészítő fázisában nagyjából a nyomvonal 60-70 % százaléka vizsgálható régészeti szempontból előzetesen, a többi részen (pl. kisajátítási, engedélyezési, vagy időjárásbeli okok miatt) csak a kivitelezéssel egy időben, régészeti megfigyelés keretében lehet a feltárásokat elvégezni.

A törvénytervezet szerint, ha fontos régészeti emlék kerülne elő egy ilyen, korábban nem vizsgált területen, akkor miniszter 8 napon belül rendelheti el a terület további feltárást, a 9. napon szabadon el lehet pusztítani a régészeti lelőhelyet.

Az építkezéseket megelőző régészeti vizsgálatok a ma rendelkezésre álló legmodernebb eszközökkel sem képesek arra, hogy teljesen kizárják bizonyos régészeti emlékek váratlan előkerülését a kivitelezés földmunkái során. Ezért a gyakorlatban ez a rendelkezés is a régészeti lelőhelyek, leletek nagyon komoly veszélyeztetését és hazánk pótolhatatlan régészeti emlékeinek pusztítását hozhatja.

A most elfogadott törvény összességében semmiképpen sem egyeztethető össze a nemzetközi és hazai régészeti örökségvédelem elvárásaival és gyakorlatával. Nem biztosít megfelelően átlátható és minőségi garanciákat biztosító kereteket a régészeti örökség megóvására. Ezért a Magyar Régész Szövetség azzal a kéréssel fordul Áder János köztársasági elnökhöz, hogy ne írja alá a törvénymódosítást.

 

Nyitólap / Hírek / Közlemények /

Közlemény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló T/4453. számú törvényjavaslattal kapcsolatban

2015. 05 08. péntek, 9:22

A Magyar Régész Szövetség elnöksége megdöbbenéssel értesült a Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter nevével jegyzett törvénymódosítási indítványról, mely többek között jelentősen átalakítaná a kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházásoknál a kivitelezéseket megelőző régészeti feltárásokra vonatkozó szabályokat.

A Magyar Régész Szövetség kifogásolja, hogy a tervezet előkészítését semmilyen szakmai egyeztetés nem előzte meg.

Az Elnökség véleménye szerint a módosító javaslat súlyosan veszélyezteti hazánk kulturális örökségének jövőjét, mivel olyan korlátokat vezetne be az autópályák és a gyorsforgalmi utak építéséhez kapcsolódó régészeti feltárások tekintetében, mellyel kapcsolatban komoly szakmai aggályok merülnek fel:

1. A tervezet szerint a kiemelt útépítéseknél járulékos régészeti feladatellátásba vagy a régészeti feladatellátás jogszabályban meghatározott egyes régészeti szaktevékenységeibe nem akkreditált intézmény vagy szervezet is bevonható lenne.

Ennek bevezetése esetén gyakorlatilag okafogyottá válna a 2015 márciusában a szakmai egyeztetések után elfogadott és kihirdetett a nagyberuházást megelőző régészeti feltárás végzésére jogosult intézmények és a feltárásban alvállalkozóként részt vevő szervezetek akkreditálásának szabályairól és eljárásrendjéről szóló 14/2015. (III. 11.) MvM rendelet, mely célja éppen a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások gyorsításának elősegítése lenne, a régészeti feltárásokban résztvevő intézmények és szervezetek körére vonatkozó magas szintű szakmai és technikai elvárások biztosítása által. A tervezet elfogadása esetén szintén okafogyottá válik az intézmények és szervezetek akkreditációja, a feltárásokban résztvevő szakmai szereplők kompetenciája és kiválasztása pedig ellenőrizhetetlenné válik, és nem segíti elő a szükségessé váló régészeti szakfeladatok gyors és magas szintű ellátását.

2. A módosítás szerint a szükséges technikai felszerelés is elszámolható lenne a régészeti feladatellátás keretében annak érdekében, hogy a régészeti feltárást a jogszabályban meghatározottak szerint feltárásra alkalmas napon kívüli napokon is végezni lehessen.

A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III.11.) Korm. rendelet 7.§ (2) bekezdése a régészeti feltárásra alkalmatlannak minősített napok körét nagyrészt úgy állapítja meg (a talaj fagyott állapota, nedvességtartalma, a belvíz vagy a talajvíz szintje, a csapadék mennyisége vagy jellege, vagy a rendkívüli időjárással összefüggő esemény miatt elrendelt riadó), hogy azon állapotokon még nagy anyagi ráfordítással kivitelezett technikával sem lehet olyan mértékben javítani, amely lehetővé tenné a hazai és nemzetközi régészeti feltárásokra vonatkozó szakmai protokolloknak megfelelő módszerekkel és minőségben a régészeti örökség megóvását. Így a régészeti emlékek ellenőrizhetetlen és nagymértékű pusztulását vetíti elő ennek bevezetése.

3. A Magyar Régész Szövetség Elnöksége elfogadhatatlannak tartja továbbá a tervezet azon szövegrészét, mely szerint a beruházás kivitelezésekor történő régészeti megfigyelés során régészeti lelőhely vagy lelet váratlan előkerülése a kivitelezés ütemét nem hátráltathatja, és ilyen váratlan lelet feltárásra csak akkor van lehetőség, ha a miniszter 8 napon belül elrendeli a feltárást és erről a beruházót értesíti.

Mivel az építkezéseket megelőző régészeti vizsgálatok a ma rendelkezésre álló legmodernebb eszközökkel sem képesek arra, hogy teljesen kizárják váratlan régészeti emlékek előkerülésének lehetőségét a kivitelezés közbeni földmunkák során, a gyakorlatban ez a rendelkezés szintén a régészeti lelőhelyek, leletek nagyon komoly veszélyeztetésével és hazánk pótolhatatlan régészeti emlékeinek pusztításával járhat.

Összességében a tervezet nem összeegyeztethető a nemzetközi és hazai régészeti örökségvédelemnek a szakmai feladatellátásra vonatkozó elvárásaival. A módosítás elfogadása esetén nem biztosítana megfelelően átlátható és a minőségi garanciákat biztosító kereteket az örökségvédelem területén a régészeti örökség megóvására. Ezért a Magyar Régész Szövetség javasolja a törvénytervezet újragondolását és a szakmai szervezettekkel való konzultáción alapuló újrafogalmazását.

Budapest, 2015. május 6.

 

Nyitólap / Hírek / Közlemények /

Közlemény a kulturális örökség védelmével összefüggő, valamit kiemelt jelentőségő üggyé nyilvánításról szóló egyes kormányrendeletek módosításáról szóló előterjesztés tervezetének véleményezéséről

2015. 01 26. hétfő, 17:26

A Magyar Régész Szövetség elnökségét megkereste L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, hogy közigazgatási egyeztetés keretében véleményét kérje a kulturális örökség védelmével összefüggő, valamit kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló egyes kormányrendeletek módosításáról szóló előterjesztés tervezeteivel kapcsolatban.

Az MRSZ elnöksége válaszában összességében az elmúlt három év régészetet érintő jogszabályváltozásainak színvonalához viszonyítva új minőségként, a kulturális örökségvédelem európai szintű biztosításának szempontjából előremutatóként értékelte a rendelettervezeteket. Az elnökség véleménye szerint a módosító javaslat az örökségvédelem alapvető jogi eszközeit egészíti ki, az örökségvédelemre vonatkozó fogalomrendszer jelentős pontosítása és az egyes eljárásokra vonatkozó eljárási rend részletes szabályozása által egységes, a korábbiaknál áttekinthetőbb, ezáltal jobban alkalmazható keretrendszert biztosít majd az örökségvédelem területén.

Az elnökség néhány olyan módosítást javasolt, amelyek technikai jellegű pontosításokat tartalmaznak, azzal a céllal, hogy a rendelet  továbbra is megfelelő biztosítékot szolgáltasson a régészeti örökség védelmére.

Nyitólap / Hírek / Közlemények /

Segítség, nem
tudok belépni!