tagtoborzo
Slider logo bg

Régészet Napja 2016

2016. 05 25. szerda, 7:48

Idén harmadik alkalommal rendezik meg a Régészet Napját Magyarországon, május 27-én és 28-án. Országszerte 26 településen, 31 intézményében, múzeumokban, gyűjteményekben és kutatóintézetekben testközelből ismerkedhetnek meg a gyerekek és felnőttek a régészet tudomány kulisszatitkaival és módszereivel.            

 

A Magyar Régész Szövetség által 2014-ben kezdeményezett esemény külföldön már régi hagyományokkal rendelkezik. A programsorozattal a szövetség a régészet tudományt kívánja népszerűsíteni egyúttal bemutatva a legfrissebb eredményeket a nagyközönségnek. – Rendezvényünk idén a Honnan tudjuk, hol kell ásni? – Honnan tudjuk, hogy ott ásni kell? – alcímet viseli, ezzel munkánk módszertanára szeretnénk ráirányítani a figyelmet. Bemutatjuk, hogyan fedezi fel a régész a lelőhelyeket, leleteket, és hogyan azonosítja ezek alapján a múlt egy szeletét.  – mondja Lassányi Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke.

A kétnapos rendezvényen május 27-én, pénteken elsősorban a gyermek- és iskoláscsoportokat, május 28-án, szombaton a családokat és a felnőtteket várják a szervezők.

A programok között lesznek ismeretterjesztő előadások, hagyományőrző bemutatók, kézműves foglalkozások. A látogatók megismerhetik a legmodernebb földmérő és légifotó-technikákat, kipróbálhatják magukat a restaurátorok szerepében, állat- és embercsontokat vizsgálhatnak a kutatók segítségével.

Több helyen gyalogos vagy kerékpártúrák indulnak a környék rejtett régészeti emlékeinek bemutatásra, de akár szakmai konferenciákon is részt lehet majd venni. Lesz, ahol mesemondók elevenítik fel a letűnt évszázadok legendáit, másutt ősi receptek szerint készült ételeket is kóstolhatnak, régészeti leleteket fogadhatnak örökbe, sok helyen régészhomokozókkal várják a legkisebbeket.

A programkínálat minden korosztályra kiterjed, így az ismeretterjesztő előadások mellett a legkisebbeket történelmi mesékkel, játékokkal is várják, valamint a programok elnevezései is sokszor izgalmas kalandokká varázsolják a múzeumi barangolást.

Több téma is aktuális történeti jelenségekre is reflektál, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen például az előadások az őskortól mutatják be a migrációs hullámokat, és azok jellemzőit.

Idén először egy Heves megyei község, Balaton önkormányzata is szerepel az intézmények között. A településen helyi kezdeményezésre kezdődtek a régészeti munkák, amit most a nagyközönség is megismerhet.

Szakmai szempontból fontos mérföldkő, hogy nemrégiben posztumusz jelent meg László Gyula professzor egy eddig kiadatlan műve, amelyet sok kiváló, kortárs régész is kiegészített az újabb eredményekkel. A könyv a Régészet Napján a Magyar Nemzeti Múzeumban kerül bemutatásra.

Több múzeum pedig az örökségvédelemben kiemelkedő munkát végző civileknek, önkénteseknek, leletbejelentőknek ad át elismerő okleveleket az alkalomból.

 

A programokról részletesen a http://regeszetnapja.hu/ oldalon tájékozódhatnak.

 

Régészet napja 2016

Nyitólap / Hírek / Közlemények /

Közlemény a Bonyhádon előkerült középkori templommal kapcsolatban

2015. 10 09. péntek, 7:41

A Magyar Régész Szövetség elnöksége a híradásokból értesült arról, hogy Bonyhád területén útépítési munkák során előkerült a település középkori plébániatemploma. Ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet, hogy az előkerült középkori emlék nemcsak Bonyhád közösségének, de az egész nemzet múltjának és kulturális örökségének egy kivételes állapotban megmaradt darabja, melynek megóvása és védelme az Alaptörvény P) cikkelye, illetve a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 5.§ értelmében közérdek.

A Magyar Régész Szövetség figyelemmel kíséri a régészeti emlék megismerésére és megmentésére tett erőfeszítéseket. Ezzel kapcsolatosan javasolja az örökségvédelem döntéshozóinak, illetve a beruházónak, hogy a rom megóvására olyan kompromisszumos műszaki megoldást találjanak, mely megnyugtatóan rendezi az épített elemek, illetve a még fel nem tárt régészeti emlékek védelembe helyezését, biztosítja az emlékek fenntartható használatát, és biztosítja a leletek jövőbeli kutathatóságát, bemutatását.

Az esettel kapcsolatban levonható általános tanulságok közül az Elnökség hangsúlyosan felhívja a figyelmet a beruházásokkal kapcsolatos előzetes régészeti dokumentáció jelentőségére, melynek elkészítése nagyberuházások esetén kötelező, de egyéb is esetekben javasolt, éppen annak érdekében, hogy a beruházók minél hamarabb tudomást szereznek a beruházással érintett terület örökségvédelmi érintettségéről és az ezzel kapcsolatos esetleges olyan tényezőkről, amelyek a beruházások tervezett megvalósítását és ütemezését jelentősen befolyásolják. Ennek birtokában a mind a beruházói oldal, mind a hatóság és a régészeti szakfeladatokat ellátó intézmények még a kivitelezési munkák előtt értesülhetnek, és szükség szerint intézkedhetnek annak érdekében, hogy a beruházások régészeti örökségvédelmi kockázatait a minimális szintre csökkentsék.

Nyitólap / Hírek / Közlemények /

Áder János köztársasági elnökhöz fordul az MRSZ

2015. 06 15. hétfő, 11:34

Számos ponton az Alaptörvénybe ütköző salátatörvényt fogadott el a parlament a múlt héten, amely jelentős veszélyt jelent a magyar régészeti örökségre. A Magyar Régész Szövetség több alkotmányjogban jártas szakemberrel konzultált az elmúlt hetekben, és arra az álláspontra jutott, hogy az új, a gyorsforgalmi utak építésének gyorsításról szóló törvény egyes részei teljes mértékben szembe mennek az alaptörvénnyel és a Magyarország által is aláírt nemzetközi egyezményekkel.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításáról címet viselő törvényjavaslatot Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter nyújtotta be. A Magyar Régész Szövetség véleménye szerint a módosító javaslat súlyosan veszélyezteti hazánk kulturális örökségének jövőjét, mivel olyan korlátozásokat vezetne be az autópályák és a gyorsforgalmi utak építéséhez kapcsolódó régészeti feltárások tekintetében, melyekkel kapcsolatban komoly szakmai és jogi aggályok merülnek fel:

1. A tervezet szerint a kiemelt útépítéseknél a régészeti feladatellátásba vagy annak egyes részmunkálataiba nem akkreditált intézmény vagy szervezet is bevonható.

Ennek bevezetésével gyakorlatilag okafogyottá válik a szakmai egyeztetések után 2015 márciusában elfogadott és kihirdetett, a nagyberuházást megelőző régészeti feltárás végzésére jogosult intézmények és a feltárásban alvállalkozóként részt vevő szervezetek akkreditálásának szabályairól és eljárásrendjéről szóló 14/2015. (III. 11.) MvM rendelet. Ennek célja éppen a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások gyorsítása lenne, azáltal, hogy a régészeti feltárásokban résztvevő intézmények és szervezetek körére vonatkozóan magas szintű szakmai és technikai elvárásokat állít fel. Az új törvénnyel esetén értelmét veszti az intézmények és szervezetek akkreditációja, a feltárásokban résztvevő szakmai szereplők kompetenciája pedig ellenőrizhetetlenné válik. Ez semmiképpen sem segíti elő a régészeti szakfeladatok gyors és magas szintű ellátását.

2. A módosítás szerint a szükséges technikai felszerelés is elszámolható annak érdekében, hogy a régészeti feltárást olyan napokon is folytatni lehessen, amelyekről a jogszabály egyébként megállapítja, hogy arra nem alkalmasak.

A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III.11.) Korm. rendelet 7.§ (2) bekezdése a régészeti feltárásra alkalmatlannak minősített napok körét úgy állapítja meg, hogy azon állapotokon még nagy anyagi ráfordítással és bármilyen technikával sem lehet olyan mértékben javítani, amely lehetővé tenné a régészeti örökség megóvását a hazai és nemzetközi szakmai protokolloknak megfelelő módszerekkel és minőségben. Ilyen körülményeket teremt például a fagyott vagy teljesen felázott talaj, a belvíz vagy a talajvíz szintje, a csapadék mennyisége vagy jellege, vagy a rendkívüli időjárással összefüggő esemény miatt elrendelt riadó. Az újonnan elfogadott törvény bevezetése így a régészeti emlékek ellenőrizhetetlen és nagymértékű pusztulását vetíti elő.

Az Országgyűlés által a napokban elfogadott törvénymódosítás értelmében egy adott beruházás valamennyi lelőhelyének teljes felületű feltárását összesen 30 – időjárási viszonyoktól független – nap alatt köteles elvégezni az érintett feltáró intézmény vagy szervezet. A magyarországi feltáró intézmények és szervezetek elmúlt, közel 20 éves megelőző feltárási gyakorlata alapján egy régészeti feltáró csapat (melyben 2 fő régész, 5 fő régésztechnikus és legalább 15 fő munkás dolgozik), egy átlagos régészeti lelőhelyen 30, a jogszabály által meghatározott szempontok szerint munkára alkalmas munkanapon kb. 7500 m2 ásatását képes elvégezni.

Az M4-es autóút építését megelőző, jelenleg zajló feltárás a Berettyóújfalu -– Nagykereki országhatár közti 32 km-es szakaszon 36 hektár alapterületen összesen 31 régészeti lelőhelyet érint. A fenti számítás alapján a most elfogadott törvénymódosítás értelmében a 36 hektárnyi régészeti lelőhelyet 30 nap alatt 48 régészeti stáb bevonásával lehetne a törvényben rögzített határidőre feltárni. Mindez 96 régész, 240 régésztechnikus és 720 munkás, azaz összesen 1056 fő folyamatos, pihenőnap nélküli munkavégzését jelentené.

 3. Az új törvény szerint amennyiben már a kivitelezés során kerül elő régészeti lelőhely vagy lelet, annak feltárása a kivitelezés ütemét nem hátráltathatja. A gyakorlat azt mutatja, hogy ma Magyarországon a nagy útépítési projektek előkészítő fázisában nagyjából a nyomvonal 60-70 % százaléka vizsgálható régészeti szempontból előzetesen, a többi részen (pl. kisajátítási, engedélyezési, vagy időjárásbeli okok miatt) csak a kivitelezéssel egy időben, régészeti megfigyelés keretében lehet a feltárásokat elvégezni.

A törvénytervezet szerint, ha fontos régészeti emlék kerülne elő egy ilyen, korábban nem vizsgált területen, akkor miniszter 8 napon belül rendelheti el a terület további feltárást, a 9. napon szabadon el lehet pusztítani a régészeti lelőhelyet.

Az építkezéseket megelőző régészeti vizsgálatok a ma rendelkezésre álló legmodernebb eszközökkel sem képesek arra, hogy teljesen kizárják bizonyos régészeti emlékek váratlan előkerülését a kivitelezés földmunkái során. Ezért a gyakorlatban ez a rendelkezés is a régészeti lelőhelyek, leletek nagyon komoly veszélyeztetését és hazánk pótolhatatlan régészeti emlékeinek pusztítását hozhatja.

A most elfogadott törvény összességében semmiképpen sem egyeztethető össze a nemzetközi és hazai régészeti örökségvédelem elvárásaival és gyakorlatával. Nem biztosít megfelelően átlátható és minőségi garanciákat biztosító kereteket a régészeti örökség megóvására. Ezért a Magyar Régész Szövetség azzal a kéréssel fordul Áder János köztársasági elnökhöz, hogy ne írja alá a törvénymódosítást.

 

Nyitólap / Hírek / Közlemények /

Közlemény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló T/4453. számú törvényjavaslattal kapcsolatban

2015. 05 08. péntek, 9:22

A Magyar Régész Szövetség elnöksége megdöbbenéssel értesült a Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter nevével jegyzett törvénymódosítási indítványról, mely többek között jelentősen átalakítaná a kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházásoknál a kivitelezéseket megelőző régészeti feltárásokra vonatkozó szabályokat.

A Magyar Régész Szövetség kifogásolja, hogy a tervezet előkészítését semmilyen szakmai egyeztetés nem előzte meg.

Az Elnökség véleménye szerint a módosító javaslat súlyosan veszélyezteti hazánk kulturális örökségének jövőjét, mivel olyan korlátokat vezetne be az autópályák és a gyorsforgalmi utak építéséhez kapcsolódó régészeti feltárások tekintetében, mellyel kapcsolatban komoly szakmai aggályok merülnek fel:

1. A tervezet szerint a kiemelt útépítéseknél járulékos régészeti feladatellátásba vagy a régészeti feladatellátás jogszabályban meghatározott egyes régészeti szaktevékenységeibe nem akkreditált intézmény vagy szervezet is bevonható lenne.

Ennek bevezetése esetén gyakorlatilag okafogyottá válna a 2015 márciusában a szakmai egyeztetések után elfogadott és kihirdetett a nagyberuházást megelőző régészeti feltárás végzésére jogosult intézmények és a feltárásban alvállalkozóként részt vevő szervezetek akkreditálásának szabályairól és eljárásrendjéről szóló 14/2015. (III. 11.) MvM rendelet, mely célja éppen a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások gyorsításának elősegítése lenne, a régészeti feltárásokban résztvevő intézmények és szervezetek körére vonatkozó magas szintű szakmai és technikai elvárások biztosítása által. A tervezet elfogadása esetén szintén okafogyottá válik az intézmények és szervezetek akkreditációja, a feltárásokban résztvevő szakmai szereplők kompetenciája és kiválasztása pedig ellenőrizhetetlenné válik, és nem segíti elő a szükségessé váló régészeti szakfeladatok gyors és magas szintű ellátását.

2. A módosítás szerint a szükséges technikai felszerelés is elszámolható lenne a régészeti feladatellátás keretében annak érdekében, hogy a régészeti feltárást a jogszabályban meghatározottak szerint feltárásra alkalmas napon kívüli napokon is végezni lehessen.

A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III.11.) Korm. rendelet 7.§ (2) bekezdése a régészeti feltárásra alkalmatlannak minősített napok körét nagyrészt úgy állapítja meg (a talaj fagyott állapota, nedvességtartalma, a belvíz vagy a talajvíz szintje, a csapadék mennyisége vagy jellege, vagy a rendkívüli időjárással összefüggő esemény miatt elrendelt riadó), hogy azon állapotokon még nagy anyagi ráfordítással kivitelezett technikával sem lehet olyan mértékben javítani, amely lehetővé tenné a hazai és nemzetközi régészeti feltárásokra vonatkozó szakmai protokolloknak megfelelő módszerekkel és minőségben a régészeti örökség megóvását. Így a régészeti emlékek ellenőrizhetetlen és nagymértékű pusztulását vetíti elő ennek bevezetése.

3. A Magyar Régész Szövetség Elnöksége elfogadhatatlannak tartja továbbá a tervezet azon szövegrészét, mely szerint a beruházás kivitelezésekor történő régészeti megfigyelés során régészeti lelőhely vagy lelet váratlan előkerülése a kivitelezés ütemét nem hátráltathatja, és ilyen váratlan lelet feltárásra csak akkor van lehetőség, ha a miniszter 8 napon belül elrendeli a feltárást és erről a beruházót értesíti.

Mivel az építkezéseket megelőző régészeti vizsgálatok a ma rendelkezésre álló legmodernebb eszközökkel sem képesek arra, hogy teljesen kizárják váratlan régészeti emlékek előkerülésének lehetőségét a kivitelezés közbeni földmunkák során, a gyakorlatban ez a rendelkezés szintén a régészeti lelőhelyek, leletek nagyon komoly veszélyeztetésével és hazánk pótolhatatlan régészeti emlékeinek pusztításával járhat.

Összességében a tervezet nem összeegyeztethető a nemzetközi és hazai régészeti örökségvédelemnek a szakmai feladatellátásra vonatkozó elvárásaival. A módosítás elfogadása esetén nem biztosítana megfelelően átlátható és a minőségi garanciákat biztosító kereteket az örökségvédelem területén a régészeti örökség megóvására. Ezért a Magyar Régész Szövetség javasolja a törvénytervezet újragondolását és a szakmai szervezettekkel való konzultáción alapuló újrafogalmazását.

Budapest, 2015. május 6.

 

Nyitólap / Hírek / Közlemények /

Közlemény a kulturális örökség védelmével összefüggő, valamit kiemelt jelentőségő üggyé nyilvánításról szóló egyes kormányrendeletek módosításáról szóló előterjesztés tervezetének véleményezéséről

2015. 01 26. hétfő, 17:26

A Magyar Régész Szövetség elnökségét megkereste L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, hogy közigazgatási egyeztetés keretében véleményét kérje a kulturális örökség védelmével összefüggő, valamit kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló egyes kormányrendeletek módosításáról szóló előterjesztés tervezeteivel kapcsolatban.

Az MRSZ elnöksége válaszában összességében az elmúlt három év régészetet érintő jogszabályváltozásainak színvonalához viszonyítva új minőségként, a kulturális örökségvédelem európai szintű biztosításának szempontjából előremutatóként értékelte a rendelettervezeteket. Az elnökség véleménye szerint a módosító javaslat az örökségvédelem alapvető jogi eszközeit egészíti ki, az örökségvédelemre vonatkozó fogalomrendszer jelentős pontosítása és az egyes eljárásokra vonatkozó eljárási rend részletes szabályozása által egységes, a korábbiaknál áttekinthetőbb, ezáltal jobban alkalmazható keretrendszert biztosít majd az örökségvédelem területén.

Az elnökség néhány olyan módosítást javasolt, amelyek technikai jellegű pontosításokat tartalmaznak, azzal a céllal, hogy a rendelet  továbbra is megfelelő biztosítékot szolgáltasson a régészeti örökség védelmére.

Nyitólap / Hírek / Közlemények /

Közlemény az MRSZ Elnökség 2015. január 15-i üléséről

2015. 01 26. hétfő, 17:24

Az MRSZ elnöksége 2015. január 15-én 16.00-18.00 között ülést tartott, melyen a következő, fontosabb döntéseket hozta.
Az elnökség 1 új tag felvételéről döntött: egyhangú szavazással felvette a tagok sorába Kocsisné Varga Zsuzsannát.

Az elnökség megválasztotta az alelnököket, Mérai Dórát és Szörényi Gábort.

Határozatot hozott, hogy átalakítja az előző elnökség által felállított szakbizottsági struktúrát: megszünteti az állandó szakbizottságokat a Jogi és Nagyberuházási Szakbizottság kivételével. Ehelyett a Szövetség a jövőben egyes feladatokra létrehozott ad-hoc munkacsoportokkal működik majd.

Az elnökség döntést hozott, hogy 2015 májusában ismét megszervezi a Régészet Napja című országos rendezvénysorozatot, ősszel pedig az MRSZ éves szemináriumát. Ezekre a célokra 150 illetve 50 ezer forintot különített el az éves költségvetésből. Ezen felül az elnökség döntése alapján az MRSZ a jövőben hozzájárul az ülésekre vidékről érkező tagok útiköltségéhez.

Nyitólap / Hírek / Közlemények /

Közlemény a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló előterjesztés tervezetének véleményezéséről

2015. 01 26. hétfő, 17:23

A Magyar Régész Szövetség elnökségét megkereste L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, hogy közigazgatási egyeztetés keretében véleményét kérje a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló előterjesztés tervezeteivel kapcsolatban.

Az MRSZ elnöksége válaszában örömmel  nyugtázta, hogy a dokumentum összeállítása során már figyelembe vették Szövetségünk számos, decemberben született javaslatát. Az elnökség emellett néhány kisebb, a régészeti feladatellátás tervezhetőségét, gördülékenységét és a lelőhelyek minél teljesebb feltárását szolgáló módosítást javasolt.

Nyitólap / Hírek / Közlemények /

Közlemény a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításához (T/2082. számon) kapcsolódó végrehajtási rendeletek tervezeteiről

2014. 12 11. csütörtök, 10:31

A Magyar Régész Szövetség elnökségét megkereste Dr. Puskás Imre, a Miniszterelnökség Parlamenti Államtitkárságának kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára, hogy szakmai egyeztetés keretében véleményét kérje a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításához (T/2082. számon) kapcsolódó végrehajtási rendeletek tervezetei kapcsán, amelyek a következők:

  • a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos követelményekről és szabályokról szóló kormányrendelet, valamint a kulturális örökség védelmét érintő egyes jogszabályok módosítása
  • a régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilvántartásáról és védetté nyilvánításáról, valamint a régészeti lelőhely és a lelet megtalálójának anyagi elismerésére vonatkozó részletes szabályokról szóló rendelet
  • a nagyberuházást megelőző régészeti feltárás végzésére jogosult intézmények és a feltárásban alvállalkozóként résztvevő szervezetek akkreditálásának szabályairól és eljárásrendjéről szóló rendelet.

Az MRSZ állásfoglalása a 2014. december 5-ig hivatalban lévő, illetve az ekkor megválasztott új Elnökség közös munkájával készült el.

Az Elnökség számos olyan kisebb változtatást és kiegészítést javasolt, amelyek álláspontja szerint biztonságosabbá és gördülékenyebbé tennék a régészeti feladatellátást a gyakorlatban. Ugyanakkor előremutatóként értékelte a rendelettervezeteket a kulturális örökségvédelem európai szintű biztosításának szempontjából, mivel érzékelhetően a jogszabályok egységesítését, áttekinthetőbbé és alkalmazhatóbbá tételét célozzák, és kedvező folyamatokat indukálhatnak a régészeti örökség védelmének azon részterületein is, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a beruházásokkal összefüggő feladatellátáshoz.

Nyitólap / Hírek / Közlemények /

Közlemény az MRSZ 2014-es Tisztújító Közgyűléséről

2014. 12 09. kedd, 10:19

Az MRSZ 2014. december 5-én 10.15 perckor megtartotta Tisztújító Közgyűlését, 50 szavazati joggal rendelkező tag részvételével.

Lassányi Gábor elnök beszámolt az Elnökségnek az elmúlt három év során, a 2011.  novemberi tisztújító Közgyűlés óta végzett tevékenységéről.  A beszámoló az alábbi fő eseményeket érintette:

  1. Az MRSz az elmúlt három évben két országos eseménysorozatot szervezett: 2012 tavaszán a Megmentett Örökség című kiállítást az Országházban, amely vándorkiállítássá alakult, és 12 helyszínen mutatkozott be országszerte, illetve a 2014 tavaszán a Magyar Régészet Napját, amely a tervek szerint évente ismétlődik majd.
  2. 2013-ban illetve 2014-ben egy-egy országos szakmai szemináriumot rendezett Törvénytől sújva illetve Sodrásban címmel.
  3. Az intenzív kommunikációs munkát több száz sajtómegjelenés, televíziós és rádióinterjúk jelzik.
  4. Az Elnökség és a Nagyberuházási és Jogi Szakbizottság 15 régészettel kapcsolatos jogszabálytervezetet véleményezett. A teljes tagság közreműködésével elkészült a „Beruházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatellátás egységes koncepciója” című dokumentum.
  5. Megújult és folyamatosan működik az MRSZ facebook oldala és honlapja mint a tagokkal és az érdeklődőkkel folytatott kommunikáció fóruma, a tagokhoz rendszeres Hírlevelet juttatott el az Elnökség.
  6. Elkészült egy régészeti foglalkoztatottsági felmérés.
  7. Lezajlott két nyertes NKA pályázat elszámolása.
  8. Megalakult az MRSZ Ifjúsági Tagozata, amely jelenleg 90 tagot számlál.
  9. Az MRSZ teljes tagsága jelenleg 451 fő, 174-en léptek be, és 30-an léptek ki az elmúlt három évben.
  10. Az Elnök megtartotta éves pénzügyi beszámolóját. A Szövetség a gyenge tagdíjfizetési fegyelem miatt komoly kinnlevőségekkel rendelkezik, bár az Elnökség és a Fegyelmi Bizottság mindent megtett ennek felszámolására.

Az MRSZ Felügyelő Bizottsága és a Fegyelmi Bizottság is megtartotta éves, illetve hároméves beszámolóját, valamint Csibi Veronika, az Ifjusági Tagozat elnöke is ismertette az IT eddigi tevékenységét és terveit.

A Tisztújító Közgyűlés újraválasztotta Lassányi Gábor elnököt, és megválasztotta az új Elnökséget, melynek tagjai: Liska András, Kovács Loránd Olivér, Mérai Dóra, Sárosi Edit,  Szörényi Gábor, V. Szabó Gábor, illetve Farkas Csilla póttag.

A Közgyűlés megválasztotta az MRSZ Felügyelő Bizottságát, melynek tagjai: Bóka Gergely, Fábián Szilvia, Korom Anita, Oross Krisztián, Rácz Miklós, Redő Ferenc.

A Közgyűlés megválasztotta az MRSZ Fegyelmi Bizottságát, melynek tagjai: Fancsalszky  Gábor, Gróh Dániel, Knipl István, Merczi Mónika, Ottományi Katalin, Soós Eszter, Szabó Máté.

A Közgyűlés egyhangúlag tiszteleti taggá választotta Jankovich B. Dénes korábbi elnököt.

Nyitólap / Hírek / Közlemények /

Közlemény a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékének felülvizsgálatáról és kihirdetéséről, valamint az egyes régészeti lelőhelyek védetté nyilvánításáról, illetve régészeti védettség megszüntetéséről szóló miniszteri rendeletek tervezetéről

2014. 12 07. vasárnap, 20:38

A Magyar Régész Szövetség elnökségét megkereste L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, hogy szakmai egyeztetés keretében véleményét kérje a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékének felülvizsgálatáról és kihirdetéséről, valamint az egyes régészeti lelőhelyek védetté nyilvánításáról, illetve régészeti védettség megszüntetéséről szóló miniszteri rendeletek tervezeteivel kapcsolatban. 

Az MRSZ elnöksége válaszában kifejtette, hogy a dunai limes magyarországi szakaszán található lelőhelyek védettségének biztosítását kiemelt fontosságúnak tartja, így az előterjesztések által képviselt iránnyal, illetve azok tartalmával egyetért.

Nyitólap / Hírek / Közlemények /

Segítség, nem
tudok belépni!