tagtoborzo

      A szövetség közleményei

Összefoglaló a Magyar Régész Szövetség Egyesület 2019. március 1. napjára összehívott közgyűléséről

A Magyar Nemzeti Múzeum Pollack termébe összehívott közgyűlés részben egyhangúan, részben egy-egy tartózkodással elfogadta a napirendet, az elnökség, a Felügyelő…

     Kiemelt hírek

Ilon Gábor és Rózsa Zoltán Schönvisner-díjat kapott

Március 15-e alkalmából Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter átadta a Régészeti örökségért – Schönvisner István-díjakat. Idén a kitüntetéseket a Magyar Régész…

Összefoglaló a Magyar Régész Szövetség Egyesület 2019. március 1. napjára összehívott közgyűléséről

2019. 03 07. csütörtök, 8:42

A Magyar Nemzeti Múzeum Pollack termébe összehívott közgyűlés részben egyhangúan, részben egy-egy tartózkodással elfogadta a napirendet, az elnökség, a Felügyelő Bizottság, a Fegyelmi Bizottság 2018. évi beszámolóját, valamint tiszteleti taggá választotta Vaday Andreát, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát, az MTA Régészeti Intézetének főmunkatársát, a PTE Régészeti Tanszékének címzetes professzorát.

Zatykó Csilla, Király Ágnes és V. Szabó Gábor elnökségi beszámolója szerint a Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága elfogadta a Szövetség alapszabályának kisebb, technikai jellegű változásait. A 490.365 Ft vagyonnal rendelkező Szövetségbe 8 rendes és 5 pártoló tag lépett be, 2 tag kilépett, két tag elhunyt. A Régészet Napja Miniszterelnökség által 1 millió forinttal támogatott központi rendezvénye sikeres volt, a 22 városban megszervezett 52 rendezvényt legalább 3000 érdeklődő látogatta meg. 2018. november 12-én nagy érdeklődés övezte a hazai régészeti örökségvédelem sikereiről és kudarcairól szóló konferenciát is.

Az MRSZ elnöksége sikeresen lépett fel a fémkeresős tevékenységhez kapcsolódva 2018 novemberében napvilágot látott dezinformatív tartalmú médiamegjelenések ellen. Az aránytalan sérelmeket elszenvedő régész munkavállalók érdekei mellett kiállva határozottan lépett fel a régész munkavállalók sérelmére elkövetett indokolatlan munkáltatói intézkedések, felmentések ellen is. A Nemzeti Régészeti Stratégiát megalapozó, kormányhatározatban elfogadott szakmai koncepció szövegébe történő iratbetekintés iránti kérelem közvetett módon szintén eredményesnek bizonyult, az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Magyar Nemzeti Múzeum közvetítésével eljuttatta a koncepció szövegét a régészeti kutatásokban érintett intézményeknek.

Az elnökség 2019. évi tervei között szerepelt az Év régésze – Év örökségvédője kitüntetések létrehozása, új tagok toborzása, régészeti műhelyek, munkahelyek problémamegoldó célú meglátogatása, valamint egy régész életpálya modellről és a fiatalok támogatásáról szóló kerekasztal beszélgetés megszervezése. A 2019. évi Régészet Napját a látogatottság növelése érdekben az elnökség előzetesen 2019. május 24-én késő délután és mindenekelőtt éjszaka tervezi, a „Régészet sötét oldala” – munkacímmel.

A Felügyelő Bizottság rendben találta a Szövetség 2018. évi költségvetését, a Fegyelmi Bizottsághoz a tavalyi évben nem érkezett hatáskörébe tartozó megkeresés.

A Szövetség tagsága által feltett kérdések részben a „Ki kicsoda a régészetben” adatbázissal kapcsolatos informatikai problémák megoldását, részben egy Közép-európai (V4) országokkal közösen létrehozandó régész szövetséget sürgettek, mindkét ügyön dolgozik az elnökség, önként jelentkező segítők felajánlott segítségét megköszönve.  A legtöbb kérdés a Nemzeti Régészeti Stratégiára irányult. A Szövetség elnöke megígérte, hogy valamennyi érintett intézmény, a vidéki régészképzéseket működtető egyetemek (különösen a tervezési folyamatból korábban kimaradt Miskolci Egyetem) érdekeit is képviselni fogja a stratégiatervező folyamatban. A stratégiát megalapozó koncepció szövegét az elnökség elhelyezi a Szövetség honlapján, amint hivatalosan megkapta azt a Magyar Nemzeti Múzeumtól. A múzeum március 24-ig dolgozhat a részletes stratégia szövegén, észrevételezési lehetőséget biztosítva az érintett szervezeteknek és az MRSZ tagjainak, elnökségének is. Ezután az Emberi Erőforrások Minisztériumához kerül a stratégia szövegtervezete, figyelemmel az április 30-ai végső benyújtási határidőre.

Az összefoglalót összeállította:

Nagy Levente
elnökségi tag, jegyzőkönyvvezető

Érett középkor – régészeti konferencia a BTM-ben

2019. 02 19. kedd, 11:13

2019. február 21-22-én “Érett középkor” címmel régészeti konferenciát szervez a BTM Középkori Főosztálya. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

 

“KRÍZIS A RÉGÉSZETBEN” – Előadássorozat az ELTE Régészettudományi Intézetében

2019. 02 19. kedd, 11:09

2019. február 20-án “Krízis a régészetben” címmel előadássorozat indul az ELTE Régészettudományi Intézetében.

“A mai életünkhöz  is hozzátartoznak a krízisek, melyek egyéni és társadalmi szinten is fordulópontot jelenthetnek. Természetesen így volt ez az emberiség korai időszakaiban is, sőt a régészet sokszor igen látványos, sokszor drámai törést tapasztal az egyes kultúrák életében. A nagy régészeti feladatok közé tartozik a krízisek kutatása, annak megértése, hogyan reagáltak a korai társadalmak azokra a válságokra, melyeket környezeti katasztrófák, ellenséges támadások, társadalmi és kulturális válságok vagy járványok, illetve ezek együttese idézett elő.

A sorozat első előadása a témába való rövid bevezető után a  mezopotámiai történelem két olyan időszakával (Kr. e. 23-22. század és Kr. e. 18. század) foglalkozik, amikor egy gyors, jelentős törés keletkezett a településszerkezetben, a  városok jó részét elhagyták.”

 

Meghívó az MRSZ évi rendes közgyűlésére (2019. március 1. péntek, 10 óra, MNM Pollack-terem)

2019. 02 14. csütörtök, 11:03

A Magyar Régész Szövetség tisztelettel meghívja Önt évi rendes közgyűlésére közgyűlésére, amelynek

helyszíne: Magyar Nemzeti Múzeum Pollack terme, 1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
időpontja: 2019. március 1. péntek, 10:00 óra, regisztráció kezdete: 9:30 óra

Az ülés napirendje:

1. Elnöki beszámoló az elnökség 2018. évi munkájáról, és a 2019. évre vonatkozó tervek, lehetőségek áttekintése.
2. Beszámoló a Felügyelő Bizottság munkájáról
3. Beszámoló a Fegyelmi Bizottság munkájáról
4. Egyéb kérdések

A közgyűlés nyilvános. 

Felhívjuk a tisztelt tagság figyelmét, hogy határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés időpontja 2019. március 1. péntek 10:15 óra, változatlan napirenddel és ugyanazon a helyszínen. A megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

Üdvözlettel,

V. Szabó Gábor
elnök

Az MRSZ elnökségének iratbetekintés iránti kérelme a Nemzeti Régészeti Stratégiát megalapozó koncepció iratanyagára vonatkozóan

2018. 12 19. szerda, 20:42

A Magyar Régész Szövetség elnökeként V. Szabó Gábor a mai napon iratbetekintési kérelemmel fordult Krucsainé Herter Anikóhoz, az EMMI Kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkárához, melyben a magyar régészet jövőbeni stratégiai fejlesztési irányainak és kutatásfinanszírozási rendszerének megismerése érdekében a Nemzeti Régészeti Stratégiát megalapozó koncepció iratanyagának megküldését kéri.

Kérelmünk elbírálásának eredményéről a tagságot írásban értesítjük.

A Magyar Régész Szövetség elnöksége

Budapest, 2018. december 19.

Felhívás Forster- és Schönvisner-díjakra való jelölésre

2018. 12 14. péntek, 20:56

az örökségvédelmi elismerések 2019. évi kitüntetettjeire történő javaslattételre

A Miniszterelnökséget vezető miniszter által adományozható elismerésekről szóló 15/2015. (III. 11.) MvM rendelet alapján a Miniszterelnökséget vezető miniszter 2019-ben is kitüntetések adományozásával ismeri el a műemlékvédelem és a régészeti örökség védelme területén kiemelkedő tevékenységet folytató szakemberek munkáját.

A Műemlékvédelemért – Forster Gyula-díj a műemlékvédelem területén végzett kimagasló szakmai tevékenység elismeréseként, évente legfeljebb 2 fő részére adományozható.

A Régészeti örökségért – Schönvisner István-díj a régészeti örökség védelme érdekében kimagasló, a feltáró és tudományos munkásságon túlmutató, széleskörű szakmai tevékenység elismeréseként adományozható, évente legfeljebb 2 fő részére.

A 2019. évi örökségvédelmi elismerésekre méltónak ítélt személyekre a felhívás mellékleteként közzétett jelölőlap(az abban foglaltak szerint) és nyilatkozat kitöltésével lehet javaslatot tenni.

A kitüntetések átadására március 15-e, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmából kerül sor.

Emlékülés Patek Erzsébet születésének 100. és az MTA BTK Régészeti Intézet alapításának 60. évfordulója alkalmából

2018. 12 10. hétfő, 12:12

Az MTA BTK Régészeti Intézet és a Lendület Mobilitás Kutatócsoport Patek Erzsébet születésének 100. és és az MTA BTK Régészeti Intézet alapításának 60. évfordulója alkalmából 2018. december 11-én, kedden 10 és 14 óra között emlékülést szervez.

Patek Erzsébet száz évvel ezelőtt, 1918. június 26-án született és a XX. századi magyarországi topográfiai és ősrégészeti kutatások meghatározó alakja volt.

Tudományos pályafutásának kezdetén római kori régészettel foglalkozott, majd érdeklődése az ősrégészet, elsősorban a késő bronzkor és kora vaskor felé fordult. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi urnamezős és a Hallstatt-kultúra vizsgálata terén. Ásatásai közül különösen jelentős a bakonyszűcsi halomsír, a neszmélyi temető és telep feltárása, valamint a Mezőcsát-Hörcsögösön  (1958–1962), majd a Sopron-Várhely erődített településen és temetőben (1972–1978) végzett kutatása.

Az emlékülésen Patek Erzsébet munkásságára a jelen topográfiai, késő bronzkori, kora vaskori és római kori kutatásai kapcsán emlékezünk felkért kutatók előadásai révén.

A konferencia helyszíne:
MTA BTK Régészeti Intézet (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.)
II. emelet, Tanácsterem

A rendezvény részletes programja ITT található.

Elhunyt Nádorfi Gabriella

2018. 12 01. szombat, 16:33

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Nádorfi Gabriella tagtársunk, az MRSZ alapító tagja, a Szent István Múzeum régésze 2018. november 29-én elhunyt. Temetése 2018. december 14-én 14 órakor lesz Székesfehérváron, a Béla úti temetőben.

https://www.szekesfehervar.hu/in-memoriam-nadorfi-gabriella

“Régészeti örökségvédelem – kevesebb, mint 1000 szóban…” – Európai Kulturális Örökségvédelmi Stratégia a 21. századra

2018. 11 26. hétfő, 10:28

Az Európai Régészeti Tanács (EAC) nemrég tette közzé a “Régészeti örökségvédelem – kevesebb, mint 1000 szóban…” című anyagát, mely az Európai Kulturális Örökségvédelmi Stratégia a 21. századra koncepció körében született meg.

Magyarországot az EAC-ban jelenleg Wollák Katalin – az EAC tiszteleti tagja, volt elnöke és Kreiter Eszter – az EAC hivatalos magyar képviselője, vezetőségi tagja képviseli.

Munkájukról bővebben a Budavári NKft. Régészeti Igazgatóság oldalán olvashatunk. Érdemes egy kis időt szánni rá!

***

Íme az Európa Tanács által közreadott “Régészeti örökségvédelem – kevesebb, mint 1000 szóban…” tájékoztatója, mely az Európai Kulturális Örökségvédelmi Stratégia a 21. századra koncepció körében született meg. Ezt a rövid anyagot az Európai Régészeti Tanács (EAC) állította össze, egyike a stratégia hasonló összefoglalóinak (https://www.coe.int/en/web/culture-and-heritage/strategy-21-factsheets), azt emeli ki, hogy az EAC milyen célokat tűzött ki a régészeti örökségvédelem terén Európában.

Az EAC mindig is fóruma volt ezeknek a kérdéseknek. A 30 tagországból álló Tanács képviselői saját országukban mind a régészeti örökségvédelemért felelősek. Fő célunk, hogy segítsük az információáramlást, a jó gyakorlatok elterjedését és a közös célok elérését csakúgy mint:

1) Társadalmasítsuk a régészetet!
2) Merjünk választani! Legyünk tudatosak, következetesek és átláthatóak a régészet alapelveit illetően!
3) Hasznosítsuk jól Európa történeti értékeit! Tegyük digitálisan elérhetővé a régészeti eredményeket!

A tájékoztató a következő alapvető kérdések újragondolását javasolja. Miért akarunk védeni, megismerni vagy megőrizni valamit? Kikért tesszük mindezt? Kiket kell bevonnunk a folyamatba? Felhívja a figyelmet egyben arra, hogy a feltett kérdéseket az érintett szereplőkkel közösen, a helyi önkormányzatok, beruházók, kutatók és legfőképpen a széles társadalom képviselőivel összefogva tudjuk megválaszolni.

Az EAC 20 éve vállalja a régészeti örökségvédelem képviseletét, hasznos információkat, konferenciákat, publikációkat nyújtva tagszervezeteinek. Szeretettel hívjuk fel a figyelmet a jövő évi dublini konferenciára (https://www.europae-archaeologiae-consilium.org/annual-meeting-2019?fbclid=IwAR34KL3RBBq6wIoygOtxRcm2gcHAMfg1aM11lqNIro0whJRtD983hHXtA-Q)


 

A Magyar Régész Szövetség állásfoglalása az elmúlt fél évben tapasztalt, régész munkavállalókat érintő rendkívüli felmentésekkel kapcsolatban

2018. 11 25. vasárnap, 21:40

A Magyar Régész Szövetség Elnöksége megdöbbenten értesült arról az országszerte tapasztalt kedvezőtlen eseménysorozatról, amelyben több régész munkavállaló – köztük MRSZ tagok – munkaviszonyát munkáltatóik nem igazolható vádakra, részben jelentéktelen, vélelmezett, vagy fennálló, de szakszerű munkáltatói fellépéssel orvosolható munkavállalói kötelességszegések tendenciózus felnagyítására, részben pedig szakszerűtlenül értelmezett régészeti örökségvédelmi szakigazgatási szabályok állítólagos megszegésére hivatkozva szüntetik meg. Ezekkel a jogellenes felmondásokkal, rendkívüli felmentésekkel, kutatási feladatokat ellehetetlenítő áthelyezésekkel az érintett munkáltatók nemcsak regionális, nemritkán országos stratégiai fontosságú kutatások, feltárások, anyagfeldolgozások, speciális szakmai kompetenciákat igénylő fejlesztési projektek és más egyéb értékmentő és értékteremtő régészeti feladatellátás folytatását, a dokumentációk elvárható határidőre elkészíthető hiánypótlását lehetetlenítik el, hanem indokolatlanul hurcolják meg elbocsátott tagtársainkat is, besározva szakmai hírnevüket.

A Magyar Régész Szövetség Elnöksége kiemelten fontosnak tartja minden szövetségi tag érdekének megfelelő képviseletét, függetlenül attól, milyen keretek között, milyen intézményben gyakorolja hivatását. Ezért valamennyi hozzánk forduló tagtársunk kérésének eleget teszünk, ügyét kivizsgáljuk, felajánljuk segítségünket az ügy megnyugtató megoldása érdekében.

Meg kell jegyeznünk, hogy az utóbbi évek örökségvédelmi szakigazgatási gyakorlata és a jelenleg hatályos 68/2018. (IV.9.) kormányrendelet 28. §-a (1) bekezdése alapján a feltárási, terepbejárási, helyszíni szemle és egyéb dokumentációk, jelentések hiánypótoltatása az illetékes hatóság részéről nem azt a célt szolgálja, hogy a munkáltató számára ürügyet szolgáltasson régész munkavállalók elbocsátására.  A késedelmet szenvedő hiánypótlások azonnali felmentéssel, felmondással történő szankcionálása súlyosan sérti a munkavállalói kötelességszegések mértékével arányos szankciók elvét.

Nemcsak szakmai és etikai szempontból aggályosnak, hanem jogszerűtlennek is tartjuk azt a munkáltatói hozzáállást, amely egy akár néhány munkanap, akár néhány hónap leforgása alatt elkészíthető hiánypótlás elősegítése helyett a hatályos szabályozás szakszerűtlen félremagyarázásával arra hivatkozik, hogy a dokumentációs hiányosságok miatt a régész nem kaphat többé feltárási engedélyt, alkalmatlanná válik a régészeti feladatellátásra. Ennek következtében a munkavállalót az el nem végzett feladatokra vonatkozó érdemi tájékozódás nélkül felmenti, munkaállomásáról kiutasítja, a hiánypótlásban nevesített dokumentációk befejezéséhez és a feladatok szakszerű átadásához szükséges infrastruktúrát a munkavállaló elől elzárja. Ebben az esetben a felmentési idő nélküli azonnali hatályú rendkívüli felmentés mellett döntő munkáltató a feltárás elvégzéséért és a dokumentációk maradéktalan elkészítéséért felelős közintézmény vezetőjeként kötelességszegő módon akadályozza meg azoknak a régészeti közfeladatoknak az ellátását, a dokumentációs elmaradások ledolgozását, amelyeket a feltárás vezetőjeként engedélyt kapó munkavállaló jogosult és egyben köteles elvégezni.  A feltárást követő kötelező jelentéstételi és dokumentációs feladatok maradéktalan elvégzéséért ugyanis a feltárási engedély iránti kérelemben nevesített intézmény felelősséget vállalt azáltal, hogy az engedélykérelmet pecsétjével és aláírásával látta el.

Magyarország Alaptörvénye P cikk (2) bekezdése nyomán a régészeti korú kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és valamennyi állampolgár kötelessége. Különösen vonatkozik ez az állampolgári kötelesség a régészeti feladatellátással megbízott munkáltatókra is. Feltárásokkal és más egyéb lelőhely-felderítési módszerekkel kutatott régészeti lelőhelyeink nemzeti-kulturális identitásunk kiemelkedően fontos építőkockái. A Magyar Régész Szövetség tagjainak a nagyközönség és a magyar társadalom számára bemutatható kutatási eredményei számos esetben nemzetgazdaságunk kiemelt stratégiai ágazata, a turizmus számára hasznosíthatók. Kutatási eredményeinkre turisztikai fejlesztési projektek, nagy látogatószámú kiállítások, rendezvények építhetők, amelyek statisztikailag igazolható módon teremtenek bevételeket számos régészeti feladatellátásért felelős munkáltató, állami intézmény, kezelő szervezet számára.

A Magyar Régész Szövetség Elnöksége messzemenően megbecsüli és tiszteli a régész munkavállalókat foglalkoztató akár régész, akár más végzettségű munkáltatókat szerte az országban. Előfeltételezi jóhiszeműségüket, értékeli a közjó érdekében, a magyar társadalom szolgálatában elvégzett értékteremtő, értékmentő munkájukat. Figyelni kell azonban arra is, hogy egy-egy sajtónyilvánosságot kapó jogellenes munkaviszony-megszüntetés, munkáltatói visszaélés elbizonytalaníthatja a régész életpályában gondolkodó fiatal munkavállalókat, kedvezőtlenül és indokolatlanul rombolja le a kormányzati támogatásnak köszönhetően várhatóan növekedő presztízsű régész szakmáról alkotott képet. Meggyőződéssel valljuk, hogy minden bizonnyal bármelyik közintézmény, bármelyik fenntartó szívesebben fordítana jelentősebb összegeket kutatásokra, fejlesztésekre, sikeres rendezvények szervezésére, mint egy-egy munkavállaló kártalanítására egy potenciálisan elveszített munkaügyi perben.

Jó szándékú figyelmeztető nyilatkozatunk célja nemcsak érdekvédelmi szervezetünk tagjainak hatékony egzisztenciális védelme. Mindenképpen szeretnénk megóvni a régészeket foglalkoztató jóhiszemű munkáltatókat attól a csapdától, hogy néhány rosszul átgondolt személyi döntéssel, tisztességesen dolgozó kutatók indokolatlan ellehetetlenítésével akaratlanul is hátráltassák azokat a közfeladatokat, amelyek sikeres elvégzése mind helyi közösségi (önkormányzati), mind ágazati (minisztériumi) szinten kiemelkedő fontosságú, kormányzati támogatást élvező közérdek.

A munkáltatók és a munkavállalók között esetlegesen kialakuló személyi ellentétek kezelésére a hatékonyabb eredmények elérése érdekében a versenyszférában ma már konfliktuskezelő technikák széles skálája áll rendelkezésre. A Magyar Régész Szövetség elnöksége is tisztelettel ajánlja fel segítségét, összekötő, koordináló tevékenységét régészeti feladatellátással foglalkozó munkáltatók és munkavállalók számára bármilyen vitás régészeti szakkérdésben, a konfliktusmentes megoldások előmozdítása érdekében.

A Magyar Régész Szövetség Elnöksége

Segítség, nem
tudok belépni!