1.1.      Az egyesület neve: „MAGYAR RÉGÉSZ SZÖVETSÉG” EGYESÜLET

1.2.      Az egyesület rövidített elnevezése: MAGYAR RÉGÉSZ SZÖVETSÉG

1.3.      Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: Association of Hungarian Archaeologists

1.4.      Az egyesület székhelye: 1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.

1.5.      Az egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

1.6.   Az egyesület honlapjának címe:  www.regeszet.org.hu

2.1.      A Magyar Régész Szövetség, továbbiakban MRSZ célja:

a)  Előmozdítani a nemzeti kulturális örökség régészeti elemeinek védelmét, együttműködve más, hasonló célkitűzésű szervezetekkel.

b) Szakmai és tudománypolitikai kérdésekben képviselni a Magyarországon régészeti tevékenységet folytatók hivatásgyakorlással kapcsolatos érdekeit. Rendszeres ajánlásokat tenni a jogalkotásra feljogosított szervezeteknek a régészeti szakmai érdekek érvényesítése érdekében.

c) Elősegíteni a régész képzés és a hivatásgyakorlás minőségi szintjének folyamatos emelését.

d) Elősegíteni a hivatásgyakorlás demokratizmusának erősödését.

e) Elősegíteni a régészeti tevékenység társadalmi elismerését.

f)  Nemzetközi szinten képviselni a magyar régész-hivatást.

2. 2.       Az egyesület tevékenysége:

a) Szakmai információs rendszerek és fórumok kiépítése és működtetése.

b) Kidolgozza a Régész Etikai Kódexet és saját eszközeivel elősegíti az abban foglaltak érvényesülését.

c)  A régész szakma köztestületének, a régész kamara létrehozásának kezdeményezése és elősegítése.

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

4.1 Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege  2000,- Ft, amelyet a tagoknak minden év január 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján  megfizetni.

4.2 Az újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagsági jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 31. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

A MRSZ-t az alapító, rendes, pártoló, tiszteletbeli tagjainak összessége alkotja.

5.1. A MRSZ alapító és rendes tagja lehet mindenki, aki

a) elfogadja annak alapszabályát,

b)   és hitelt érdemlően nyilatkozik a személyéhez kötődő szakmagyakorlás feltételeinek meglétéről, azaz szakirányú egyetemi végzettséggel (MA vagy annak megfelelő diplomával, diploma bejegyzéssel) rendelkezik vagy eddigi tudományos-szakmai tevékenysége alapján tagságát az Elnökség javaslatára a Szövetség Közgyűlése elfogadja.

5.2. Az MRSZ tagjairól nyilvántartást vezet, a tagokat tagsági igazolással látja el, és évenként közzé teszi tagjai névjegyzékét.

5.3. Alapító tagság

Alapító tag mindazon természetes személy, akik a 5.1. pontban foglaltaknak megfelel és a Szövetség megalakulásáig belépési szándéknyilatkozatot tett.

5.4. Rendes tagság

5.4.1.   Rendes tag lehet az a természetes személy, aki felvételét írásban kéri a MRSZ-től, akit a Szövetség két alapító vagy rendes tagja írásban ajánl, aki a 5.1. pontban foglaltaknak megfelel, és akinek tagfelvételét az Elnökség jóváhagyta.

5.4.2. Az MRSZ rendes tagjának felvételét illetően az Elnökség többségi szavazattal dönt. A felvételt megtagadó határozat ellen az MRSZ Közgyűléséhez lehet fellebbezni, amelyet a soron következő rendes közgyűlés tárgyalni köteles.

5.5. Pártoló tagság

5.5.1. Az MRSZ pártoló tagja lehet minden olyan magyar és külföldi természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet,

a) aki elfogadja az MRSZ Alapszabályát, és

b)  aki erkölcsileg, anyagilag vagy egyéb módon támogatja az MRSZ-t céljai elérésében és

c) aki írásban kéri felvételét.

5.5.2. A pártoló tagsági viszony az Elnökség többségi határozatával jön létre. A felvételt megtagadó határozat ellen az MRSZ Közgyűléséhez lehet fellebbezni, amit a soron következő rendes közgyűlés tárgyalni köteles.

5.6. Tiszteletbeli tagság

Az MRSZ tiszteletbeli tagja az a természetes személy lehet, aki az MRSZ célkitűzéseit elfogadja és kiemelkedően magas szinten támogatja. Tiszteletbeli tagságot az Elnökség javaslatára a Közgyűlés adományoz.

6.1. Az MRSZ alapító és rendes tagjának jogai

6.1.1.   A Szövetség bármilyen tisztségére választható.

6.1.2.   Részt vehet a Közgyűlésen, és ott szavazati joggal rendelkezik.

6.1.3.   Javaslattal, kéréssel, panasszal, beadvánnyal fordulhat az MRSZ vezető testületeihez, ahol beadványát kötelesek az ügyrendben rögzített eljárással kezelni, és arra írásos választ adni. A kérelmező igényére beadványát, illetve az arra adott választ nyilvánosságra kell hozni.

6.1.4.   A természetes személy tag csak személyesen gyakorolhatja jogait a Szövetségben, képviseletének nincsen helye.

6.2. Az MRSZ pártoló tagjának jogai

6.2.1.   A pártoló tag az MRSZ Közgyűlésén tanácskozási joggal vehet részt.

6.2.2.   Javaslattal, kéréssel, panasszal, beadvánnyal fordulhat az MRSZ vezető testületeihez, ahol beadványát kötelesek az ügyrendben rögzített eljárással kezelni, és arra írásos választ adni. A kérelmező igényére beadványát, illetve az arra adott választ nyilvánosságra kell hozni.

6.2.3.   A pártoló tag MRSZ tisztségre nem választható.

6.2.4.   A nem természetes személy pártoló tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja jogait a szövetségben.

6.3. Az MRSZ tiszteletbeli tagjának jogai

6.3.1.   A tiszteletbeli tag jogosult az MRSZ rendezvényein részt venni.

6.3.2.   Jogosult az MRSZ tevékenységében részt venni és arról tájékoztatást kapni.

6.3.3.   Nem köteles tagdíjat fizetni.

6.4. Az alapító és rendes tagok kötelezettségei

6.4.1.   Hivatása gyakorlása során az MRSZ szabályzataiban és határozataiban rögzítettek szerint eljárni, azokat betartani.

6.4.2.   Az MRSZ döntéseit elősegíteni, azokat betartani.

6.4.3.   A tagdíjat fizetni.

6.5. A pártoló tag kötelezettségei

6.5.1.   Tiszteletben tartani az MRSZ szabályzatait és határozatait.

6.5.2.   Munkájával segíteni az MRSZ tevékenységét.

6.5.3.   Tagdíjat fizetni, melynek összege nem lehet kevesebb a rendes tagsági díjnál.

6.6. A tiszteletbeli tag kötelezettségei

6.6.1. Tiszteletben tartani az MRSZ Alapszabályát.

6.6.2. Támogatni az MRSZ munkáját.

7.1 A tagsági viszony felfüggesztése

7.1.1.   A tagsági viszony fegyelmi eljárás lefolytatása után függeszthető fel. A fegyelmi eljárást az MRSZ Fegyelmi Bizottsága folytatja le, meghallgatva az érintettet. A Fegyelmi Bizottság döntése ellen – a döntés kézbesítésétől számított 15 napon belül – a tag az Elnökséghez fellebbezhet. Az Elnökség döntése ellen a Közgyűléshez fellebbezhet.

7.1.2.   Fegyelmi vétségnek minősül, ha a tag megsérti az Alapszabályt vagy tagdíjfizetési kötelezettségének írásbeli felszólítás után sem tesz eleget.

7.1.3.   A tagsági viszony minimum hat (6) hónapra, maximum két (2) évre függeszthető fel.

7.1.4.   A felfüggesztésről és annak időtartamáról az MRSZ köteles tagjait tájékoztatni.

7.2. A tagság megszűnése

7.2.1.   A tagság kilépés, kizárás vagy elhalálozás esetén szűnik meg.

7.2.2.   A kilépési szándékot írásban az Elnökségnek kell bejelenteni.

7.2.3.   A kilépés az Elnökségnek történő bejelentés időpontjában hatályosul.

7.2.4.   A nem természetes személy pártoló tagok tagsági viszonya megszűnik kilépés, kizárás vagy jogutód nélküli megszűnés esetén.

7.2.5. Az MRSZ megszűnése esetén minden tagsági viszony megszűnik.

7.3. Kizárás

7.3.1. Kizárást von maga után: ha a tag magatartása súlyosan sérti az Alapszabályt, ha erkölcsi, szakmai, anyagi kárt okoz az MRSZ-nek.

7.3.2. A kizárás csak fegyelmi eljárás lefolytatása után történhet meg. A kizárási eljárást az MRSZ Fegyelmi Bizottsága kezdeményezésére az Elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. A kizárásról szóló, írásba foglalt és indokolással ellátott határozatnak ismertetnie kell a határozat alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, valamint a jogorvoslati lehetőséget. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 (harminc) napon belül meghozza és 8 (nyolc) napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. A kizárást kimondó határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 (tizenöt) napon belül a közgyűléshez fellebbezést lehet benyújtani. A fellebbezést a közgyűléshez kell címezni, de az Elnökséghez kell benyújtani. A fellebbezés beérkezése esetén az Elnökség 8 (nyolc) napon belül gondoskodik a közgyűlés összehívásáról. A fellebbezés tárgyában a közgyűlés a fellebbezés beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül határoz. A közgyűlés az ügyben határozatot hoz, melyet indokolással ellátva, a jogorvoslati lehetőség ismertetésével az érintett tudomására hoz. A közgyűlés által helybenhagyott kizáró határozattal szemben az érintett a közgyűlést követő 30 (harminc) napon belül az illetékes törvényszékhez fordulhat jogorvoslatért törvénysértés esetén. A kizárt tag tagsági viszonya a határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.

7.3.3. A kizárásról az MRSZ köteles tagjait tájékoztatni.

8.1. Az egyesület szervei:

a) Közgyűlés a szervezet legfőbb szerve, melyet a tagok összessége alkot.

b) Az Elnökség az MRSZ legfőbb ügyintéző és képviselő szerve, amely az ügyintéző és képviseleti feladatok ellátása mellett a mindenkori ügyviteli feladatokat is ellátja.

c) Felügyelő Bizottság az MRSZ gazdasági ügyeinek és szabályszerű működésének ellenőrzéséért felelős szerve.

d) Fegyelmi Bizottság az MRSZ fegyelmi ügyekben eljáró szerve.

8.2. A Közgyűlés

8.2.1. A Közgyűlést az Elnök hívja össze.

8.2.2.  A Felügyelő Bizottságnak indokolt esetben joga van a Közgyűlés soron kívüli összehívására. A Felügyelő Bizottság köteles a Közgyűlés soron kívüli összehívását kezdeményezni, ha legalább két (2) tagja ezt írásban kéri.

8.2.3.  A Fegyelmi Bizottság köteles a Közgyűlés soron kívüli összehívását kezdeményezni az általa vizsgált ügyben, ha legalább két (2) tagja ezt írásban kéri.

8.2.4.  A  Közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

8.2.5. A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját (lásd alapszabály 8.2.10. pont), és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

8.2.6. A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

8.2.7. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal. Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

8.2.8. A Közgyűlést évente, a Tisztújító Közgyűlést három (3) évente kell megtartani.

8.2.9.  A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint 50%-a jelen van.

8.2.10.  Amennyiben a Közgyűlés nem határozatképes, a gyűlés időpontját követően két (2) órán belül azonos napirenddel kell megismételni. A megismételt gyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, amennyiben e jogkövetkezményre illetve a megismételt gyűlésre és időpontjára a tagok figyelmét a meghívóban felhívták.

8.2.11.   A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

8.2.12. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, nevét és lakóhelyét. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

8.2.13. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

a) az egyesület nevét és székhelyét;

b) a közgyűlés helyét és idejét;

c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;

d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

8.2.14. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha azt az MRSZ bármelyik tisztségviselője vagy a szavazati joggal rendelkező tagok legalább 10 %-a az ok és cél megjelölésével írásban kezdeményezi.

8.2.15. A Közgyűlés kizárólagos hatásköre megválasztani és visszahívni a szervezet tisztségviselőit. A szavazást a Közgyűlés titkosan és egyszerű szavazattöbbséggel bonyolítja le. Szavazategyenlőség esetén legfeljebb három szavazási fordulóig kell ismételni a szavazást, hogy a kellő támogató többség kialakuljon, ennek hiányában a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

8.2.16. A tisztségviselő visszahívására akkor kerülhet sor, ha a tisztségéből adódó feladatokat nem látja el, vagy a szervezeti egység munkáját bármi egyéb módon akadályozza. A visszahívást legalább tíz tag, vagy a Szövetség szervezeti egységei írásban kezdeményezhetik az elnökségnél. A javaslatról a Közgyűlés titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. A határozat ellen jogorvoslatért az illetékes bírósághoz lehet fordulni.

8.2.17. A Közgyűlés határozatokat hoz a szervezetet érintő minden egyéb kérdésben. A határozatokat nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel bonyolítja le. Szavazategyenlőség esetén legfeljebb három szavazási fordulóig kell ismételni a szavazást, hogy a kellő támogató többség kialakuljon, ennek hiányában a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

8.2.18. A Közgyűlés kizárólagos joga dönteni az Alapszabály elfogadásáról és módosításáról, valamint az MRSZ feloszlatásáról, más szervezetekkel való egyesüléséről.

8.2.19. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik minden olyan egyéb döntés, amely a tagok alapvető jogait és kötelezettségeit érinti.

8.2.20. Személyi döntések esetén titkos szavazást kell tartani.

8.2.21. A Közgyűlés kizárólagos hatásköre elfogadni vagy elvetni az Elnökség éves munkatervét és beszámolóját, a Fegyelmi Bizottság jelentését, a Felügyelő Bizottság jelentését. A Közgyűlés ezekben a kérdésekben nyílt szavazással, egyszerű többséggel határoz.

8.2.22. A Közgyűlés irányelveket határoz meg az Elnökségnek a költségvetés kidolgozására.

8.2.23. A Közgyűlés kizárólagos hatásköre elfogadni az MRSZ költségvetését és meghatározni az éves tagdíj összegét.

8.2.24. Az ülés nyilvános.

8.2.25. A Közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 30 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg

8.3. Az Elnökség

8.3.1. Az Elnökség az Elnökből, két (2) Alelnökből és négy (4) tagból áll.

8.3.2. A Közgyűlés Elnököt és hat elnökségi tagot választ.

8.3.3. Az Elnököt és az Elnökség tagjait a Közgyűlés nyílt jelöléssel és titkos szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel választja meg három (3) év időtartamra.

8.3.4. Az Elnökség tevékenységét éves munkaterv alapján végzi. Tevékenységéről beszámolót készít, amelyet jóváhagyásra a Közgyűlés elé terjeszt.

8.3.5. Az Elnökség szükség szerint, de legalább félévenként tartja ülését. Az elnökségi ülést az elnök legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

8.3.6.  A Felügyelő Bizottság köteles az Elnökséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha az MRSZ működése során jogszabálysértés, vagy az MRSZ anyagi érdekeit súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt.

8.3.7.  A Felügyelő Bizottság köteles az Elnökséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha a Szövetség vezető tisztségviselőjének felelősségét megalapozó tény merült fel. Az Elnökséget az indítvány nyomán, annak megtételétől számított harminc (30) napon belül össze kell hívni. A határidő eredménytelen eltelte után a Felügyelő Bizottság jogosult az Elnökség összehívására.

8.3.8. Az Elnökség akkor határozatképes, ha az Elnökség legalább öt (5) tagja jelen van. Az Elnökség döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén legfeljebb három szavazási fordulóig kell ismételni a szavazást, hogy a kellő támogató többség kialakuljon, ennek hiányában a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)      akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)      akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)      aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)      akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e)      aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)      aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

8.3.9. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg.

8.3.10. Az Elnökség feladata megvitatni az MRSZ elnökének előterjesztését és beszámolóját.

8.3.11. A Közgyűlés irányelvei alapján az Elnökségnek évente költségvetést kell kidolgoznia. A költségvetést az Elnökség megtárgyalja és többségi szavazással dönt a Közgyűlésnek előterjesztendő költségvetés tartalmáról.

8.3.12. Az Elnökség döntést hoz minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. A döntések tartalmát a Szövetség honlapján közzé kell tenni. Ezen felül a döntésekről az Elnökség a következő közgyűlésen köteles beszámolni.

8.3.13. Az Elnökség hatáskörébe tartozik a rendes, pártoló tagok felvétele, erről többségi szavazattal dönt. A tiszteletbeli tagok felvételére javaslatot tesz a Közgyűlésnek.

8.3.14. Az Elnökség hivatalos nyilvántartást vezet az MRSZ tagjairól, amelyet nyilvánosságra hoz.

8.3.15. Az Elnökség jogosult folyamatosan követni és vizsgálni az MRSZ keretei között működő bizottságok alapszabálynak megfelelő rendszerességgel való működését. Amennyiben ezek működésének rendszeressége nincs összhangban az alapszabállyal, akkor az Elnökség az adott bizottság elnökét kötelezettségeire írásban figyelmezteti. Szükség esetén a választott testületeket, így a Felügyelő Bizottságot és a Fegyelmi Bizottságot érintő kérdésekben további javaslatait a Közgyűlésnek teszi meg.

8.3.16. Az Elnökség az egyes meghatározott feladatokra időszaki vagy állandó bizottságok felállítását javasolhatja a Közgyűlésnek.

8.3.17. Az Elnökség felkérheti az Elnököt, illetve az MRSZ bármely tagját, hogy az MRSZ-en belüli tevékenységéről az Elnökség számára jelentést tegyen.

8.3.18. Az MRSZ Elnökségének tagjai munkájukat társadalmi munkában végzik, de a Közgyűlés jóváhagyása esetén, külön megállapodás alapján költségtérítésre jogosultak.

8.3.19. Az elnökségi tagság megszűnik halál, lemondás vagy visszahívás, továbbá kilépés és kizárás esetén.

8.4. Felügyelő Bizottság

8.4.1. A Felügyelő Bizottságot az MRSZ gazdasági ügyeinek és szabályszerű működésének ellenőrzésére a Közgyűlés három (3) évre választja meg.

8.4.2. A Felügyelő Bizottság egy (1) elnökből, két (2) rendes és egy (1) póttagból áll.

8.4.3. A Felügyelő Bizottság elnökét soraiból választja meg.

8.4.4. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke, vagy tagja, aki az MRSZ Elnöke, vagy az Elnökség tagja, vagy azok hozzátartozója.

8.4.5. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga határozza meg, és erről a Közgyűlést tájékoztatja.

8.4.6. A Felügyelő Bizottság tagjai megbízásuk ideje alatt más MRSZ tisztséget nem tölthetnek be.

8.4.7. A Felügyelő Bizottság póttagja akkor vesz részt a munkában, ha valamely rendes tag tagsági viszonya megszűnik, illetve tartósan akadályoztatva van, és ezt bejelenti, valamint ha három egymást követő ülésen nem jelenik meg.

8.4.8.   A Felügyelő Bizottság csak a tagság titkos szavazása útján választható újra.

8.4.9.   A Felügyelő Bizottság Elnökét vagy az általa megjelölt Felügyelő Bizottsági tagot tanácskozási joggal minden – működési területét illető – Elnökségi ülésre meg kell hívni.

8.4.10. A Felügyelő Bizottság tagjai számára minden – működéséhez szükséges – iratba és nyilvántartásba betekintést kell biztosítani.

8.4.11. A Felügyelő Bizottságnak indokolt esetben joga van a Közgyűlés soron kívüli összehívására. A Felügyelő Bizottság köteles a Közgyűlés soron kívüli összehívását kezdeményezni, ha legalább két tagja ezt írásban kéri.

8.4.12. A Felügyelő Bizottság köteles az Elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha az MRSZ működése során jogszabálysértés, vagy az MRSZ anyagi érdekeit súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt. Az Elnökséget az indítvány nyomán, annak megtételétől számított harminc (30) napon belül össze kell hívni. A határidő eredménytelen eltelte után a Felügyelő Bizottság jogosult az Elnökség összehívására.

8.4.13. A Felügyelő Bizottság köteles az Elnökséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha a szövetség vezető tisztségviselőjének felelősségét megalapozó tény merült fel. Az Elnökséget az indítvány nyomán, annak megtételétől számított harminc (30) napon belül össze kell hívni. A határidő eredménytelen eltelte után a Felügyelő Bizottság jogosult az Elnökség összehívására.

8.4.14. Ha az Elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

8.4.15. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ülésezik. Az ülés összehívását a Felügyelő Bizottság elnöke írásban kezdeményezi, a tervezett időpont előtt tíz (10) nappal, a napirend egyidejű közlésével.

8.4.16. A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha tagjai teljes létszámban jelen vannak.

8.4.17. A Felügyelő Bizottság határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén legfeljebb három szavazási fordulóig kell ismételni a szavazást, hogy a kellő támogató többség kialakuljon, ennek hiányában a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

8.4.18. A Felügyelő Bizottság határozatát az Elnökséggel és az ügyben érintettekkel írásban közli.

8.4.19. A Felügyelő Bizottság észrevételeiről folyamatosan tájékoztatja az Elnökséget.

8.4.20. A Felügyelő Bizottság az éves Közgyűlésnek jelentést készít.

8.4.21. A Felügyelő Bizottság jelentést, felvilágosítást kérhet működési területén belül a tisztségviselőktől.

8.4.22. A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak, amennyiben az MRSZ vagy tagjai jogos érdekeit nem veszélyezteti. Zárt ülés elrendeléséről a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult dönteni.

8.5.  Fegyelmi Bizottság

8.5.1. A Fegyelmi Bizottság tagjait és póttagját a Közgyűlés nyilvános jelölés után titkos szavazással választja meg három (3) évre.

8.5.2.  A Fegyelmi Bizottság egy (1) elnökből, egy (1) alelnökből, három (3) tagból, valamint egy (1) póttagból áll.

8.5.3. A Fegyelmi Bizottság elnökét és alelnökét a bizottság maga választja tagjai közül.

8.5.4.  A Fegyelmi Bizottság tagjának, póttagjának az a személy választható, aki más MRSZ tisztséget nem tölt be.

8.5.5.  Nem lehet a Fegyelmi Bizottság elnöke, tagja vagy póttagja, aki az MRSZ valamely tisztségviselőjének hozzátartozója.

8.5.6. A Fegyelmi Bizottság póttagja akkor vesz részt a munkában, ha valamely rendes tag tagsági viszonya megszűnik, illetve tartósan akadályoztatva van, és ezt bejelenti.

8.5.7. A Fegyelmi Bizottság akkor határozatképes, ha tagjai teljes létszámban jelen vannak. A Fegyelmi Bizottság határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén legfeljebb három szavazási fordulóig kell ismételni a szavazást, hogy a kellő támogató többség kialakuljon, ennek hiányában a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

8.5.8.  A Fegyelmi Bizottság működésének további szabályait – a többi között az összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályokat – maga határozza meg és erről a Közgyűlést tájékoztatja.

8.5.9. A Fegyelmi Bizottság feladata kivizsgálni: ha bármely MRSZ tag ellen olyan írásos bejelentés érkezik, mely szerint felmerülhet a gyanú, hogy megsértette az Alapszabályt, az MRSZ céljait veszélyeztető magatartást tanúsított, vagy a szakmai/etikai követelményeket súlyosan megsértette, illetve az MRSZ-nek erkölcsi vagy anyagi kárt okozott.

8.5.10.  A Fegyelmi Bizottság elnöke tizenöt (15) napon belül köteles a Bizottságot összehívni, amennyiben működését érintő kérdésben írásban megkeresik.

8.5.11. A Fegyelmi Bizottság meghallgatja a bepanaszolt tagot, körültekintően felderíti a tényállást, és az írásos bejelentést követő 60 napon belül érdemben, jegyzőkönyvezett formában állást foglal. Ezt követően hozza meg felelősségteljesen döntését.

8.5.12. A Fegyelmi Bizottság felfüggesztési ügyekben döntést hoz, kizárási ügyekben javaslatot tesz az Elnökségnek.

8.5.13. A Fegyelmi Bizottság kötelessége az írásos bejelentés tényét, állásfoglalását és döntését az Elnökséggel közölni.

8.5.14.  A Fegyelmi Bizottság tagjai számára minden – az ügyre vonatkozó – iratba és nyilvántartásba betekintést kell biztosítani.

8.5.15.  A Fegyelmi Bizottságnak indokolt esetben joga van az elnöktől a Közgyűlés soron kívüli összehívását kérni.

8.5.16.  A Fegyelmi Bizottság döntését közzé kell tenni, a döntést követő harminc (30) napon belül.

8.5.17. A Fegyelmi Bizottság köteles a Közgyűlés soron kívüli összehívását kezdeményezni az általa vizsgált ügyben, ha legalább két (2) tagja ezt írásban kéri.

9.1.       Az egyesület tisztségviselői:

a) Az MRSZ Elnöke

b) Az Elnökség tagjai a két alelnökkel

c) A Felügyelő Bizottság tagjai az elnökkel

d) A Fegyelmi Bizottság tagjai az elnökkel és az alelnökkel

9.1.1 A Szövetség tisztségviselője lehet minden olyan alapító és rendes tag, aki magyar állampolgár, vagy Magyarországon letelepedett illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, és nem áll a közügyek gyakorlásától való eltiltás hatálya alatt.

9.2. Az Elnök

9.2.1.  Az Elnök tisztségét az a személy tölti be, akit a Közgyűlés külön elnöki jelölés után a legtöbb szavazattal titkosan megválasztott három (3) év időtartamra.

9.2.2.  Az Elnök egyszemélyi felelősséggel, az Elnökség és Bizottságok döntéseit betartva, a Közgyűlés által megfogalmazott elveknek és határozatának megfelelően, az Alapszabály rendelkezései szerint vezeti az MRSZ-t.

9.2.3. Az MRSZ-t teljes jogkörrel az Elnök képviseli harmadik személlyel szemben, illetve a hatóságok és a bíróság előtt.

9.2.4.  Előkészíti és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjeszti az éves beszámoló tervezetét.

9.2.5.  Javaslatot tesz az Elnökségnek illetve a Bizottságoknak a Közgyűlés összehívására.

9.2.6.  Az MRSZ anyagi helyzetéről a kezelőket elszámoltatja. Ellenőrzi a kiadások számláit.

9.2.7. Megbízólevelet ad ki a pénzügyek intézéséhez.

9.2.8. Ellenőrzi a tagdíjból vagy bármely forrásból befolyó összeg kezelését és felhasználását.

9.2.9. Kialakítja és vezeti az MRSZ adminisztratív munkáját, felügyeli az adminisztrációs feladatokat ellátó személyek tevékenységét.

9.2.10. Gondoskodik az MRSZ tevékenysége során készült dokumentumok nyilvántartásáról és megőrzéséről.

9.2.11. Gondoskodik a Közgyűlés, az Elnökség és a Bizottságok határozatainak végrehajtásáról.

9.2.12. Előkészíti és levezeti az elnökségi ülést.

9.2.13. Az Elnök meghatározott feladatra és időre szakértőt/szakértőket, tanácsadót/tanácsadókat kér/het fel, akiket az MRSZ költségvetésében erre a célra fenntartott keretből honorál/hat.

9.2.14. Az Elnök – meghatározott körben – képviseleti joggal ruházhatja fel a Elnökség tagjait. Az Elnök ezen intézkedéséről az MRSZ tagjait értesíteni köteles.

9.3. Alelnökök

9.3.1. Az Alelnököket az Elnökség tagjai közül maga választja.

9.3.2.  Az Alelnökök személyi felelősséggel, az Elnökség döntéseit betartva, a Közgyűlés által megfogalmazott elveknek megfelelően, az Alapszabály rendelkezései szerint működve segítik az Elnök munkáját.

9.3.3. Az Elnököt akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az Elnök által választott Alelnök vagy indokolt esetben Alelnökök.

9.3.4. Az Elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén az Alelnök/ök teljes hatáskörű helyettesítéséhez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges.

9.4. Összeférhetetlenségi szabályok

Az MRSZ tisztségviselőinek a Közgyűlésen a nyílt jelölés során szóban vagy előzőleg, igazolt távollétük esetén írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy megválasztásuk esetén vállalják-e a tisztséget. Ugyanekkor szóban vagy előzőleg, igazolt távollétük esetén írásban nyilatkozniuk kell arról is, hogy milyen, a régészettel összefüggő vállalkozási tevékenységet végeznek, annak milyen jellegű feladatait látják el, illetve ez éves szinten milyen összegű vállalkozási tevékenységet jelent. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell minden ilyen irányú tevékenységet (gazdálkodó szervezet, gazdasági társaság vezető tisztségviselője, tagja, felügyelő bizottsági tagja). Az erre vonatkozó, a Közgyűlésen elhangzó szóbeli nyilatkozatot a Közgyűlést követő két héten belül írásban is meg kell erősíteni, és ezt az MRSZ nyilvánosságra hozza. Az Elnök és az Elnökség tagjai mandátumuk ideje alatt kötelesek folyamatosan tájékoztatni a tagságot a vállalkozási tevékenységükben beállott változásokról, és ezt az MRSZ nyilvánosságra hozza. Amennyiben a Közgyűlésen a nyilvános jelöléssel jelölt nem tesz eleget a nyilatkozattételi kötelezettségének, úgy jelöltségét törölni kell. Ha a megválasztott tisztségviselő szóbeli nyilatkozatát két héten belül írásban nem erősíti meg, a Fegyelmi Bizottság jogosult ellene eljárást indítani.

10.1. Az MRSZ vagyonát a tagdíjak és minden közös célt szolgáló befizetés, valamint a pályázatokból elnyert összegek képezik.

10.2. Az MRSZ működési költségeit a tagsága által befizetett tagdíjból, pályázatokból, önkéntes támogatásból és felajánlásokból fedezi, illetve ezekkel gazdálkodik.

10.3. Az MRSZ a tagsági díjat a fenntartási, ügyviteli költségek, az MRSZ-t terhelő járulékok és adók megfizetésére használja fel.

10.4. Az MRSZ bankszámlája felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges.

10.5. Az MRSZ vagyona oszthatatlan.

10.6. Az MRSZ éves költségvetés alapján gazdálkodik.

10.7. Az MRSZ tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok azonban csak esedékes tagdíj-befizetésük erejéig.

10.8. Az MRSZ megszűnése esetén vagyonáról az Alapszabály vagy a Közgyűlés rendelkezik.

10.9. Ha az MRSZ feloszlatással szűnik meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül és közérdekű célra kell fordítani.

10.10. Az MRSZ működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni, és azokat a tárgyév végén le kell zárni. Az üzletév végére a képviselő az MRSZ gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

10.11. A tagság megszűnése esetén a tagot semmiféle térítés nem illeti meg.

11.1. A Közgyűlés irányelvei alapján az Elnökségnek évente költségvetést kell kidolgoznia. A költségvetést az Elnökség megtárgyalja és többségi szavazással dönt a Közgyűlésnek előterjesztendő költségvetés tartalmáról. A Közgyűlés többségi szavazással dönt a költségvetés elfogadásról.

11.2. Az Elnökség a költségvetés szakszerűségének vizsgálatára külső szakértőt kérhet fel.

11.3. A költségvetést úgy kell megállapítani, hogy a bevételek és kiadások egyensúlyban legyenek.

11.4. Az MRSZ alapvető bevételi forrása a tagjai által befizetett tagdíjbevétele.

11.5. A tagdíj mértékét a Közgyűlés határozza meg a költségvetési vita alkalmával.

12.1. Az MRSZ Közgyűléseiről, az Elnökség üléseiről és a bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyből a hozott döntések tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. Az Elnökség és a bizottságok ülésein lezajlott szavazások esetében rögzíteni kell a javaslatok támogatóinak, ellenzőinek illetve a tartózkodóknak a nevét. A jegyzőkönyvet két tag hitelesíti.

12.2. A nyilvánosságra számot tartó döntéseket, továbbá az MRSZ működéséről szóló tájékoztatást legalább évente, vagy indokolt esetben, szükség szerint gyakrabban közre kell adni.

12.3. Az MRSZ működése kapcsán keletkezett iratokba a tagok, és az érintettek – előzetes időpont egyeztetés után – betekinthetnek, kivéve a személyiségi jogok védelme alatt álló iratokat.

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Igazolom, hogy a Cnytv. 38. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.