tagtoborzo
Magyar régészet az ezredfordulón

 

Főszerkesztő: Visy Zsolt; felelős szerkesztő: Nagy Mihály

Budapest: Teleki László Alapítvány, 2003.

 

Az egyes fejezetek pdf-formátumban letölthetők.

 

TARTALOMJEGYZÉK




Ajánlás 5
A szerkesztők előszava 7
Lectori salutem 9
I. RÉGÉSZETI KUTATÁSOK MAGYARORSZÁGON
szerk.: Nagy Mihály
A régészeti terepkutatás története Magyarországon 15
Vízi régészet 22
A magyar vízi régészet kezdeteihez 22
A víz alatti régészet körülményei hazánkban 22
Víz alatti leletek, víz alatti lelőhelyek 22
Víz alatti feltárások Magyarországon 23
Vélemények és ellenvélemények 24
A víz alatti kutatások jövőjéről 25
A légi régészet Magyarországon 25
Az örökségvédelem speciális területe: a városi régészet 28
A városi ásatás specifikumai 29
A városi ásatás és a városrendezés 29
A régészeti örökség védelme Magyarországon 30
A kezdetek 31
A Magyar Nemzeti Múzeum megalapításának jelentősége 31
A Magyar Tudományos Akadémia szerepvállalása 32
Jogszabályalkotás 33
Az ingatlan örökség védelme ma 34
Nemzetközi kitekintés 35


II. AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE
szerk.: Bartosiewicz László, Jerem Erzsébet
Környezetrégészet – egy új tudományág születése 39
A környezetrégészet kutatási módszerei 39
Környezetrégészeti kutatások Magyarországon 42
Akörnyezetrégészetjövője–tájrekonstrukcióéstájvédelem 44
Keltezési módszerek 44
A relatív kronológia 44
A radiokarbon alapú kormeghatározás 46
Egyéb keltezési módszerek 48
Dendrokronológia és erdősültség 48
A kormeghatározás alapelvei 49
Gyakorlati kormeghatározás 50
Régészeti példák 51
Erdőgazdálkodás–történetikövetkeztetések 51
További kutatási irányok 51
Magyarország rövid környezettörténete 51
Az élő környezet mozaikossága 51
Jégkor végi rénszarvasvadászok 52
Mezolit vadász-halász-gyűjtögetők 53
Kora neolit élelemtermelők 54
Vadászott állatok 56
A vadászat régészeti jelentősége 56
A környezeti mozaikosság következményei 56
Magyarország holocén emlősei 57
Vadászott állatok 57
A vadászzsákmány mint régészeti lelet 59
Vadászat az újkorban 60
A háziállatok régészete 60
Miért fontos a háziállatok maradványainak vizsgálata? 60
Az első háziállatok 60
Az állattartás kezdetei a Kárpát-medencében 60
Mit tudhatunk meg az állatcsontokból? 61
Lovas temetkezések 61
Csontmegmunkálás 62
Táplálkozás történeti következtetések 63
Állatfajták 63
Egy távoli háziállat maradványai 63
A háziállatok régészeti kutatásának új lehetőségei 63
A termesztett növények régészete 64
Az emberi népesség 67
Történeti embertan 67
Temetkezések – Ásatások 67
Mit vizsgálnak az embertan művelői? 67
Történeti demográfia 68
Egészség és betegség a múltban 68
A kulturális szokások okozta elváltozások 69
Milyenek voltak? – Az arcrekonstrukciója 70
Embertani gyűjtemények 70
Múmiák az újkorból 71
Exhumálás, személyazonosítás 71
A történeti embertan távlatai 71
III. AZ ŐSKŐKOR ÉS AZ ÁTMENETI KŐKOR
szerk.: T. Biró Katalin
Az ember megjelenése Magyarországon 77
Vértesszőlős:az első emberek Magyarországon 78
A modern ember kialakulása és kultúrája 81
A középső paleolitikum 81
Átmenet a középső és a felső paleolitikum között 84
A korai felső paleolitikum 84
A jégkorszak végének vadászai 85
Mezolitikum: a termelőgazdálkodás felé 91
IV. AZ ÚJKŐKOR
szerk.: T. Biró Katalin
A termelő gazdálkodás kezdetei Magyarországon 99
Az újkőkor történeti vázlata 100
Az újkőkori fejlődés vázlata és időkeretei a DélAlföldön 100
Az Alföld északi részének és az északi hegyvidék újkőkorának történetéből 101
A dunántúli neolitikum a kezdetektől a Lengyel-kultúra kialakulásáig 102
A késői neolitikum a Dunántúlon 102
Települések az újkőkorban 103
Füzesabony–Gubakút 104
Egy újkőkori falu a Dunántúlon: Mosonszentmiklós–Egyéni földek 104
Hódmezővásárhely–Gorzsa 106
Temetkezési mód az újkőkor idején 108
Újkőkori temetkezések a Tiszavidéken 108
Temetkezési mód és szokások a dunántúli neolitikumban 110
Újkőkori hitvilág 112
Nyersanyag, bányászat, kereskedelem 118
V. A RÉZKOR
szerk.: M. Virág Zsuzsanna
A rézkor történeti vázlata 125
Települések 127
Korai fémművesség a Kárpát-medencében 129
A rézkori hitvilág 132
VI. A BRONZKOR
szerk.: Jerem Erzsébet
Változások a Kr. e. 3. évezredben: egy új korszak kezdete 141
A korai bronzkor 141
A kora- és a középső bronzkori tell-kultúrák 142
Bronzkori települési góc a Tiszazugban–Tiszaug–Kéménytető 143
Sírok Nagyrév–Zsidóhalom körül 144
A Hatvan-kultúra területfoglalása 145
Egy jellegzetes alföldi telltelep: Jászdózsa–Kápolnahalom 146
A Hatvan-kultúra temetői 147
Közép-európai típusú gazdálkodás: földművesek a Dunántúlon 148
Fazekasmesterek a Dunántúlon 150
A mészbetétes kerámia kultúrájának temetkezései 150
Erődített központok a Duna mentén 151
A Vatya-kultúra temetkezései – Dunaújváros–Dunadűlő 155
A Tisza-vidék középső bronzkorának fénykora: a Füzesabony-kultúra 156
A Füzesabony-kultúra temetői 157
A Berettyó–Körös-vidék középső bronzkori lakói – a Gyulavarsánd-kultúra 158
Egy Berettyó menti tell: Túrkeve–Terehalom 158
Tell-települések a Maros torkolatvidékén 160
A koszideri korszak 161
Egy új korszak kezdete: a Kárpát-medence késő bronzkora 161
Hódítók nyugat felől: a halomsíros kultúra 161
A kitágult világ: a bronz mesterei a Kárpát-medencében 163
A bronzkori fémművesség 167
A bronzkori fémművességkezdetei 167
A bronzművesség a középső bronzkor idején 168
Az aranyművesség 170
A késő bronzkori bronzipar 170
A késő bronzkori aranyművesség 173
VII. A VASKOR
szerk.: Jerem Erzsébet
A vaskor kezdete: a preszkíták 177
A középső vaskor: a szkíták a Tisza-vidéken 179
A temetkezések emlékei 179
A települések, a gazdaság 180
Lószerszámzat, fegyverzet 181
Állatstílusú művészet 182
Edényművesség 182
A korai vaskor a Dunántúlon: a Hallstatt-kor 183
Új kutatási eredmények 183
Erődített telepek 183
Halmok, túlvilági élet 184
Az urnatemetők 187
Fegyverek, lószerszámok, viselet: a férfisírokban található leletek 187
Női viselet, ékszerek 187
Az edényművesség remekei, az ábrázolások 188
A falusias jellegű telepek 190
Kézművesség 192
A késő vaskor–LaTène-kor, a kelták 192
A kelta kutatás legfontosabb új eredményei 192
A kelták története 192
A kelta temetők és temetkezési szokások 193
A sírokban található mellékletek és viselet 195
Településtörténet 197
A kézművesség remekei 198
A vallás 200
A ménfőcsanaki kelta lelőhely 201
VIII. A RÓMAI KOR
szerk.: Visy Zsolt
A római kor történeti vázlata 205
A kutatás jellege 205
Pannonia 205
Berendezkedés Pannoniában 205
Az életmód változása 206
Pannonia szerepe a Római Birodalomban 207
Pannonia az antik világban 207
A század változásai 208
A továbbélés kérdései 208
Pannonia határvédelme 208
Erődítmények 209
Őrtornyok 213
Limesút 215
Késő római erődök Pannoniában 215
Római utak a Dunántúlon 218
A pannoniai városok 221
A pannoniai városok kialakulása 221
A pannoniai városok vallási élete 223
Savaria 224
Scarbantia 226
Aquincum polgárváros 227
Brigetio 229
Sopianae 231
Aquaeductus és a közművesítés 232
Engedélyezés, tervezés, kivitelezés 233
Üzemeltetés, fenntartás 234
Vízzel kapcsolatos regionális létesítmények 234
Új eredmények 234
A római vízvezetékek későbbi sorsa 234
Vidéki települések Pannoniában 235
Villák 235
Római kori villák a Balatontól északra 238
Falusi jellegű települések Pannoniában 241
A kézművesség emlékei 243
Bányák 244
Téglaégető kemencék 244
Mészégető kemencék 245
Fazekaskemencék 245
Üvegművesség 246
Vasművesség 246
Bronzművesség 247
Kultuszközpontok Pannoniában 247
Temetkezés 251
A temetkezési szokások alakulása a római korban 252
A temetkezések és a településszerkezet 255
Síremlékek, sírépítmények 256
Római kori halomsírok a Dunántúlon 257
IX. A RÓMAI KORI BARBARIKUM
szerk.: Vaday Andrea
Történeti áttekintés 265
A római kori Barbarikum kutatásának története 267
A szarmaták 267
A kelták 269
A dákok 269
A kvádok 270
A vandálok 271
A szarmata területek régészete 271
Temetkezések 271
A települések 275
A szarmata területek észak, északkeleti határvidékének régészete 278
A következő lépcsőfok 280
X. A NÉPVÁNDORLÁS KORA
szerk.: Vida Tivadar
A népek országútján 283
A hunkor 284
A hunok története 284
Kutatástörténet 285
Temetkezések, társadalom 286
A szarmaták a hunkorban 287
A romanizált lakosság az 5–6. században 289
Germánok és alánok a Dunántúlon az 5. században 291
A keleti gótok 291
A szvébek 293
Germánok az Alföldön az 5. században 293
A gepidák 294
Történet 294
Kutatástörténet 295
A temetők, a társadalom 296
A telepek 297
A langobardok 298
Történet 298
Kutatástörténet 299
A temetők, a társadalom 300
A telepek, az életmód 301
A korai és a közép avar kor 302
Történet 302
Kutatástörténet 302
A temetkezések és a társadalom 304
A közép avar kor 306
Kézművesség, viselet, eszközök 306
A települések, az életmód 307
A kései avar kor 308
Történet 308
Kutatástörténet 308
A temetők, a társadalom 309
Kézművesség 310
A telepek 311
A Karoling-kor 312
Történet 312
Kutatástörténet 313
A temetők 314
A telepek 314
Mosaburg/Zalavár 315
XI. HONFOGLALÁS KORA
szerk.: Révész László
A magyar honfoglalás kori emlékek régészeti kutatásának története 321
10–11. század települések 325
Földvárak a 11–13. századi Magyarországon 328
Kézművesség 331
A honfoglaló magyarok hiedelemvilága és művészete 333
A honfoglalás kori temetők és leleteik 338
XII. KÖZÉPKOR ÉS A KORA ÚJKOR
szerk.: Laszlovszky József
A középkori régészet Magyarországon 347
Középkori királyi központok 348
Székesfehérvár 350
Esztergom 352
A budai királyi palota 355
13. századi királyi várak 355
A budavári gótikus szobrok 358
A budai palota a középkor végén 358
Visegrád 359
A reneszánsz újjászületése Visegrádon 362
Középkori városaink régészete 364
A középkori városszerkezet régészeti kutatása 365
Középkori városi plébániatemplomok, ispotályok 367
A városi régészet és az írott források 367
A középkori mezővárosok 368
Székesegyházak, kolostorok, templomok: középkori egyházi emlékeink régészeti kutatása 372
Középkori kolostorok 372
Ferences kolostor Visegrádon 375
Várak, erődök, palánkok – Középkori és törökkori hadiépítészet 377
Kisvárak 377
Királyi várak a késő középkorban 378
Hadi építészet a török kori Magyarországon 380
Palánkvárak a török kori Magyarországon 381
Középkori falvak és határuk 383
Az Árpád-kori agrártelepülések szerkezete az 1990-es évek nagy leletmentéseinek tükrében 384
Árpád-kori településtörténeti kutatások a Duna–Tiszaközén 385
Falusi plébániatemplomok 386
Egy középkori lakóház rekonstrukciója 386
Népek és kultúrák a középkori Magyarországon 388
Keleti népek a középkori Magyarországon 388
A besenyő és a kun előkelők emlékei 389
Az aultól a faluig, a kun és a jász szállások települései 391
A kun és jász szállástemetők emlékei 392
Különböző népcsoportok a középkori Magyarország városaiban 394
Zsidóság és urbanizáció 394
Középkori anyagi kultúra – középkori régészet 397
Mesélőkályhák, míves poharak. Késő középkori kerámia 397
Nagy Lajos kori kályha Visegrádról 399
Gótikus kályhák és hatásuk a népi kályhásság fejlődésére 399
Mátyás kori kályha a visegrádi palotából 401
Addig jár a korsó a kútra 402
Török kori régészet–kora újkori régészet 404
A török hódoltság kora 405
Török anyagi kultúra 408
A falvak virágkora és hanyatlása 410
A törökkori magyar anyagi kultúra 411
Egy rejtőzködő településtípus. Tanyák, szállások 412
XIII. RÉGÉSZETI INTÉZMÉNYEK
szerk.: Wollák Katalin
Régészeti gyűjtemények és múzeumok 415
Mátyás antik gyűjteményétől a Nemzeti Múzeumon keresztül a „szakmúzeumig“ 415
A „régészeti“ múzeumok változó feladatai a 19. Század végétől, megszületésüktől napjainkig 417
Feltárások: kincskereséstől az autópálya régészetig 417
Régészeti oktatás és kutatás az egyetemeken 419
Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Régészettudományi Intézet 419
Szegedi Tudományegyetem, Régészeti Tanszék 421
Pécsi Tudományegyetem, Ókortörténeti és Régészeti Tanszék 422
Miskolc, Miskolci Egyetem, Ős- és Ókortörténeti Tanszék 423
Szombathely, Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Történelem Tanszék 423
A Magyar Tudományos Akadémia és a régészet 423
Tudománypolitika, kiadói tevékenység 424
Tudományos minősítés 424
Akadémiai tagságok 424
Köztestület 424
MTA Régészeti Intézete 424
Védett régészeti lelőhelyeink – önkéntesek és amatőrök a régészetben 425
Nyilvántartás és adattárak 427
Régészeti emlékek helyreállítása, bemutatása: régészeti parkok, kísérleti régészet 429
A magyar régészeti örökség és a világörökség 432
Műemlékvédelem a megújult örökségvédelemben 434
A kötetben szereplő lelőhelyek 437
445
Képek jegyzéke 467
Kronológiai táblák 473
Kiadja a Teleki László Alapítvány
Felelős kiadó: Diószegi László
Felelős szerkesztő: Barabás Béla
Olvasószerkesztő: Császtvay Tünde
Tipográfia: Kováts Imre
Szöveggondozás: Antal Béla, Hingyi Gábor
Nyomdai előkészítés: Teleki László Alapítvány szerkesztősége

Magyar régészet az ezredfordulón

Segítség, nem
tudok belépni!