tagtoborzo
Háttér logo

Műhelybeszélgetés a kulturális örökségvédelem hazai helyzetéről az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában

2018. 11 10. szombat, 11:04

2018. október 15-én a Magyar Régész Szövetség elnöke, V. Szabó Gábor az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában egy a kulturális örökségvédelem hazai helyzetéről szóló műhelybeszélgetésen vett részt. A programot Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószója szervezte és az MRSZ-en kívül számos, a kulturális örökségvédelemmel foglalkozó magyarországi civil és tudományos szervezet, valamint állami intézmény kapott rá meghívást.


A rendezvény három panelbeszélgetés köré szerveződött. Az első téma a kulturális örökség védelmét biztosító intézményrendszer helyzete volt, melyről Újlaki Zsuzsanna, a Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelmi Főosztályának vezetője beszélt.  A második panelbeszélgetés a magasházak problematikáját járta körül, a téma felkért hozzászólója Füleky Zsolt helyettes államtitkár volt. A harmadik panelbeszélgetés foglalkozott a régészeti munkák és a régészek helyzetével, a két felkért hozzászóló Fogas Ottó, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója és V. Szabó Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke volt.

Az MRSZ elnöke a rendelkezésére álló 10 perc során 8 pontban foglalta össze a hazai régészet problémáit:

Az 1. pontban kifejtette, hogy az örökségvédelem csak akkor lehet eredményes, ha stabil és következetes törvényi, rendeleti és intézményi háttér övezi. Az utolsó 15 évben hazánkban mintegy kétévente változott meg ez a háttérrendszer, megnehezítve és bizonytalanná téve a szakmai munkát, és alkalmanként leletmentő szolgáltatássá degradálva azt.

A 2. pontban azt mondta el, hogy a régészeti örökségvédelem és a lelőhelyvédelem csak egy stabil, centralizált, tagjainak biztos védelmet nyújtó struktúrában lehet eredményes. Ehhez képest az elmúlt években egy decentralizált, a regionális beruházóknak kiszolgáltatott örökségvédelem és kiszolgáltatott, védtelen járási felügyelők próbálnak helyt állni az országban – egyre kevesebb sikerrel.

A 3. pontban elmondta, hogy mindezek alapján nem a beruházók és a régészek közötti harc, hanem jogi és szervezeti bizonytalanság, a törvényalkotói rögtönzésekhez való folyamatos alkalmazkodás nehezíti meg a szakmai munkát.

A 4. pontban ismertette a régészeti életpályamodell szükségessége melletti érveit. Ennek lényege, hogy a nagy mentális és fizikai terhelésnek kitett terepi régészek 10 év alatt teljesen kiégnek és elfáradnak, a kutatói pálya fiataljai pedig az egzisztenciális lehetőségek szűkössége miatt hagyják el a szakmát. Ennek a problémának a megoldása nem a régészképzés keretszámainak felemelése vagy újabb régészeti tanszékek létrehozása lenne, hanem egy jobb fizetés és biztosabb pályakép, amellyel a szakmában lehetne tartani a már képzett, jó szakembereket.

Az 5. pont azt mutatta be, hogy a régészeti feltárásokra szabott hatósági díj immár egy évtizede változatlanul 3150 forint/m2, holott az infláció már régen indokolttá tette volna az emelést. Mindezek ellenére az esetek zömében ennyi pénzből elvégezhető a feltárás, de egyre több olyan esetről van tudomásunk, ahol a fenntartók alacsonyabb díjazás elfogadására kényszerítik múzeumaikat.

A 6. pont a régészeti munka társadalmi hasznosulásának problémájáról szólt. Ebben a szakmának van „behozni valója”. Sokkal nagyobb gondot kellene a jövőben arra fordítani, hogy a régészeti örökségvédelem közösségi üggyé formálódjon, az oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjanak a hazai régészet eredményei.

A 7. pont arra hívta fel a figyelmet, hogy az államnak tisztában kellene lennie, milyen örökségvédelmi erőforrások felett rendelkezik. Ezért a lelőhelyfelderítés és a lelőhelyvédelem tervezhetősége rendkívül fontos és ezt a jövőben kiemelt támogatással lenne érdemes segíteni.

A 8. pont a lelőhelypusztulás, rombolás és rablás formáiról és egyre terjedő problémájáról beszélt.

Nyitólap / Hírek /

Sikerek és kudarcok. Régészeti örökségvédelem Magyarországon 1998-2018 – MEGHÍVÓ

2018. 11 02. péntek, 20:22

Az ELTE BTK Régészettudományi Intézet és a Magyar Régész Szövetség ezúton meghív minden kedves érdeklődőt a

2018. november 12-én (hétfőn), az
ELTE BTK Kari Tanácstermében (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A) rendezendő

Sikerek és kudarcok. Régészeti örökségvédelem Magyarországon 1998-2018

című konferenciájára.

A konferencia a KÖI létrehozásának 20. évfordulója alkalmából, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával kerül megrendezésre.

A részletes program megtekinthető itt.


Nyitólap / Hírek /

Régészek a Nagy Háborúban

2018. 10 27. szombat, 10:55

A Zemplén Német Iskolaegylet szervezésében az I. világháborúban harcolt régészek emlékét idéző kiállítás nyílt október 11-én, csütörtökön délután 5-kor a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár központi épületében (Szeged, Dóm tér 1-4.). A „Kik bujócskázni mentek a halállal” – Régészek a régi Magyarország utolsó háborújában című tárlat megtekinthető november 10-ig a könyvtár nyitvatartási idejében.

Az Üzenet haza című, Móra Ferenc versből vett idézettel fémjelzett kiállítás egy izgalmas nyomozómunka, melynek célja a Nagy Háború idején frontszolgálatot teljesítő – légi- és földi harcokban egyaránt helytálló – magyar archeológusok számára méltó emlék állítása, továbbá a háború pontosabb megismerése, megismertetése. Az I. világháború alatt Magyarország területéről 3,4 millió férfit – köztük maroknyi régészt – hívtak be katonának. A 22-49 év közötti archeológusok mindenütt harcoltak, ahol a Monarchia háborúzott: előbb a balkáni fronton Szerbia és keleten a Cári Oroszország ellen, majd a semlegességüket feladó olaszok és románok ellen. A bevonult régészek közül a negyedik év végére Létay Balázs és Gulyás János meghalt, Banner Benedek és Kovács István orosz fogságba esett. A régészek többsége a gyalogságnál harcolt, de van adatunk tüzérekről, huszárról és légi felderítőkről is. Többségük hosszú hónapokat töltött a fronton, ahonnan hadnagyként, főhadnagyként, egy vagy több kitüntetéssel kapták meg az obsitot.

Az október 11-től, november 10-ig a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár központi épületében látható kiállítás a régészekhez kapcsolható hadi- és történelmi eseményeket teszi közzé.

A kiállítás Szeged után 2019-ben Debrecenben nyitja meg kapuit. A bemutatott emlékeket több hazai múzeum és levéltár mellett Hermann Attila gyűjteményéből, továbbá Dr. Sőregi János hagyatékából válogattuk.

Projektünk célja, hogy az 1914-1918 között mundért öltött régészekre vonatkozó forrásemlékeket közkinccsé tegyük. Egyúttal lehetőséget biztosítunk a fiatal régész nemzedéknek, valamint az érdeklődő közönségnek, hogy megismerjék a régészeket, akik “bujócskázni mentek a halállal”.

A kiállítást rendezte: Scholtz Róbert Gergely régész-történész

A kiállítás az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával valósult meg.

Kiemelt támogatónk: MECENATURA Bt.

Scholtz Róbert

Nyitólap / Hírek /

Kézművesek és régészek találkozója Spanyolországban – a CRAFTER projekt első állomása

2018. 10 25. csütörtök, 11:50

2018. júliusában indult útjára a CRAFTER projekt (“Crafting Europe in the Bronze Age and Today”), mely a Kreatív Európa Program keretében valósul meg, kapcsolódva az Európai Kulturális Örökség Éve 2018 programsorozathoz. A program célja, hogy az európai kulturális örökséget közös, megőrzendő értékként kezelje és az európai bronzkori kerámiaművességből nyert inspirációkkal segítse a modernkori kézművesség újjáélesztését. Különösen törekszik a kulturális örökség kortárs alkotók által, modern innovációk segítségével történő bemutatására, ezzel is erősítve a kulturális örökség és más kulturális és kreatív ágazatok közötti párbeszédet.

A CRAFTER öt európai ország nyolc intézményének együttműködésével jött létre: a Barcelonai Autonóm Egyetem és Mula város önkormányzata (Spanyolország), az EXARC (Hollandia), a Hallei Őstörténeti Múzeum (Németország), a Paraćini Városi Múzeum (Szerbia), valamint a debreceni Déri Múzeum és a budapesti MTA BTK Régészeti Intézet részvételével.

A projekt másfél éves időtartama alatt, 2019 végéig számos tevékenységet valósítanak meg a projektpartnerek. Elsőként, a résztvevő országok kulturális örökséggel foglalkozó szakemberei és a helyi kézművesek, alkotók témával kapcsolatos tapasztalatcseréjére kerül sor. Keramikusok és régészek találkoznak a spanyolországi Mulában, hogy újraértelmezzék az őskori kerámia készítési hagyományait.  2018. október 29-30-án a spanyolországi Mula városa ad helyet a CRAFTER (Crafting Europe in the Bronze Age and Today) projekt nemzetközi találkozójának. A La Bastida Baráti Kör (ASBA, Totana) és a Mula-i városháza által szervezett nyilvános rendezvény célja, hogy megismertesse a nagyközönséggel a bronzkori (Kr. e. 2200–1500) régészeti örökséget, illetve újjáélessze az egykori kerámiakészítési hagyományokat. A találkozóra öt országból (Spanyolország, Hollandia, Németország, Magyarország, Szerbia) nyolc résztvevő partner érkezik.

A spanyolországi Mula látképe (© Claudia Molero)

A nemzetközi találkozón szakmai tapasztalatcserére, kerekasztal beszélgetésekre és kísérleti kerámiakészítési bemutatókra is sor kerül. A modernkori fazekasok és régészek újraértelmezik négy, egykori európai bronzkori közösség (El Argar, Únětice, Füzesabony és Vattina) kerámiakészítési hagyományait. A rendezvény kapcsolódik a Kreatív Európa Programhoz, amelyet az EACEA (az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség) támogat.

Vattina-típusú kerámia kísérleti régészeti rekonstrukciója, Dejan Jovanović (© Dejan Jovanović / Paraćini Városi Múzeum)

El Argar típusú kerámia kísérleti régészeti rekonstrukciója, Pedro Navarro (© J.A. Soldevilla / UAB)
Vattina-típusú kerámia kísérleti régészeti rekonstrukciója (© Vladan Caričić / Paraćini Városi Múzeum).

A rendezvény részletes programja ITT érhető el.

A CRAFTER projekt magyarországi résztvevői a debreceni Déri Múzeum munkatársai (Balogh Csaba, Dani János, Priskin Anna, Szeverényi Vajk) és az MTA BTK Régészeti Intézet és a Lendület Mobilitás Kutatócsoport munkatársai (Gucsi László, Király Ágnes, Kiss Viktória, Kulcsár Gabriella).

A projekt hírei folyamatosan nyomon követhetőek lesznek a fenti intézmények honlapján.

Nyitólap / Hírek /

Régészek és az érdekvédelem – MRSZ-interjú a Határtalan Régészetben

2018. 09 20. csütörtök, 6:34

A Határtalan Régészet legújabb, szeptemberi számában rövid interjú olvasható Szabó Gáborral és Zatykó Csillával az MRSZ munkájáról és jövőbeni terveiről. A cikk ide kattintva érhető el: Régészek és az érdekvédelem – A Magyar Régész Szövetség


Nyitólap / Hírek /

A Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának felhívása az Őskoros Kutatók XI. Összejövetelén való részvételre

2018. 08 17. péntek, 11:50

“Kedves Kollégák!

Első felhívásunkkal jelentkezünk, emlékeztetve Önöket/Benneteket a legutóbbi, 2017 tavaszán, Százhalombattán megrendezett konferencián  megerősített, a Budapesti Történeti Múzeum Ős- és Népvándorlás kori Főosztályának nevében tett vállalásunkra, az Őskoros Kutatók XI. Összejövetelének megrendezésére, melynek témája ezúttal a környezetrégészet lesz.

A konferencia a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeuma és az Ősrégészeti Társaság közreműködésével kerül megrendezésre, tervezett időpontja 2019. április 10-12. (szerda-péntek).

Első körlevelünkhöz gondolatébresztőként csatoljuk az Anders Alexandra, Kalla Gábor és M. Virág Zsuzsanna által összeállított, a konferencia tematikájába illeszkedő témaköröket és azok kérdésfelvetéseket tartalmazó rövid összefoglalását (MΩMOΣ_XI_tematika-kulcsszavak).

A rendezvényre vonatkozó konkrétabb információkkal újabb körlevéllel formájában, nyár végén jelentkezünk.

Kérjük, e körlevél továbbításával és felhívásunknak a régész – és a témához kapcsolódó társtudományok – munkatársai, valamint az egyetemi hallgatók körében való terjesztésével segítsék/segítsétek munkánkat, hogy a konferencia híre minden érdeklődőhöz eljuthasson.

A nyár fennmaradó részére jó pihenést kívánva, üdvözlettel a szervezők:

Szilas Gábor
Tóth Farkas Márton”

További információ: momoszaquincum@gmail.com

Nyitólap / Hírek /

A feltárt múlt rajzolatai és a festés – Ambrus Edit régészeti témájú munkái

2018. 07 17. kedd, 7:16

„Az alkotni tudás kegyelem eredménye, annyi mindennek meg kell lennie, hogy sikerüljön, izgalomnak és nyugalomnak, belső csendnek és olyan feszítő indulatnak, ami édes is, meg keserű is.” (Szabó Magda)

Sok évvel ezelőtt a múzeum lett a második otthonom.
A régészeti rajzolás egy olyan feladat, amely az ásatásokon feltárt viseleti- és egyéb tárgyak restaurálás utáni szakszerű, pontos grafikai ábrázolását kívánja. Mindezt a publikáláshoz leginkább alkalmazkodó technika választásával kell megoldani, melynek szabályai vannak.
Ceruza, csőtoll mellett rajzaimhoz alkalmazom a digitális technika adta lehetőséget, mely egészen pontos betekintést nyújt a fotók és a rajz részletesebb kiemeléséhez.
Folyamatosan részt vettem feltárásokon, ismerem a terepi munka szépségét és nehézségeit is.
10 évvel ezelőtt előbb hobbiként, később komolyabb alkotási folyamatként belépett mindennapjaimba a festés. Leginkább üveg alapra, folyamatosan kialakított egyéni módszerrel festek. Képeimben lehetőségem van a fantáziám szülte alakok szabad, néha meseszerű vagy szürrealista megközelítésére. Ezek az alakok valamilyen kapcsolatban vannak egymással, kontúrok közé zárt mozdulataik árulkodnak érzéseikről.
Időnként találkozik a kettő: a munkám során számomra érdekes motívumok megjelennek alkotásaimon is, játszva a színekkel, vagy a formát, vonalakat kissé „utángondolt” változatban.
Fent említett, választott mottóm minden szavát magaménak is érzem, hiszen a művészi alkotások ezeken a „kettősségeken” alapulnak. Hálás vagyok a Sorsnak, hogy ezt a „kegyelmet” számomra megadta, és hogy az önkifejezésemben újabb és újabb ösztönzéssel segít.

>

Ambrus Edit továbbra is vállal régészeti anyagokhoz kapcsolódó illusztrációkészítést, további referenciamunkái megtekinthetők itt. Érdeklődni lehet közvetlenül az alábbi elérhetőségek bármelyikén:

Ambrus Edit
glasspainter@hotmail.com
06-30/493-7487
www.cirkalom.hu

Nyitólap / Hírek /

Megjelent a Régészeti Kutatások Magyarországon 2011 című online kiadvány

2018. 07 06. péntek, 20:10

A Magyar Nemzeti Múzeum gondozásában megjelent kiadvány korábban megjelent kötetei szintén letölthetők az azonos nevű menüpont alatt: https://archeodatabase.hnm.hu/hu/rkm

Nyitólap / Hírek /

Álláshirdetés: régészeti szakügyintézőt keres a Tatabányai Járási Hivatal

2018. 06 19. kedd, 13:43

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal

a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 45. • (1) bekezdése alapján pályázatot hirdet

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal
Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály

régészeti szakügyintéző

munkakör betöltésére.

A kormánytisztviselői jogviszony időtartama:

határozatlan idejű kormánytisztviselői jogviszony

Foglalkoztatás jellege:

Teljes munkaidő

A munkavégzés helye:

Komárom-Esztergom megye, 2800 Tatabánya, Bárdos László utca 2.

Ellátandó feladatok:

Komárom-Esztergom megye területére vonatkozóan elsőfokú örökségvédelmi (régészeti) hatósági feladatok ellátása.

A munkakör betölthetőségének időpontja:

A munkakör legkorábban 2018. augusztus 4. napjától tölthető be.

A pályázat benyújtásának határideje: 2018. július 18.

További információ: https://kozigallas.gov.hu/pages/jobviewer.aspx?ID=tjve0ihvi4

Nyitólap / Hírek /

Torma István búcsúztatása

2018. 05 31. csütörtök, 9:51

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Torma István tagtársunk, az MTA BTK Régészeti Intézetének nyugalmazott tudományos főmunkatársa, a Topográfiai Osztály és Adattár vezetője, az Ásatási Bizottság egykori elnöke, 2018. május 14-én, életének 78. évében elhunyt.

Torma István búcsúztatása 2018. június 8-án pénteken, 11 órakor lesz az Óbuda-Szalézi urnatemető ravatalozójában. (Cím: Szalézi Rendház temploma, 1032 Budapest, Bécsi út 175.)

A család kérésére mindenki csak egy-egy szál virágot hozzon, az urna mellett lesz váza, amibe a virágok tehetők majd. Ha valaki koszorút vagy csokrot hozna, az is kicsi legyen.

Nyitólap / Hírek /

Segítség, nem
tudok belépni!