tagtoborzo
Háttér logo

Emlékülés Patek Erzsébet születésének 100. és az MTA BTK Régészeti Intézet alapításának 60. évfordulója alkalmából

2018. 12 10. hétfő, 12:12

Az MTA BTK Régészeti Intézet és a Lendület Mobilitás Kutatócsoport Patek Erzsébet születésének 100. és és az MTA BTK Régészeti Intézet alapításának 60. évfordulója alkalmából 2018. december 11-én, kedden 10 és 14 óra között emlékülést szervez.

Patek Erzsébet száz évvel ezelőtt, 1918. június 26-án született és a XX. századi magyarországi topográfiai és ősrégészeti kutatások meghatározó alakja volt.

Tudományos pályafutásának kezdetén római kori régészettel foglalkozott, majd érdeklődése az ősrégészet, elsősorban a késő bronzkor és kora vaskor felé fordult. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi urnamezős és a Hallstatt-kultúra vizsgálata terén. Ásatásai közül különösen jelentős a bakonyszűcsi halomsír, a neszmélyi temető és telep feltárása, valamint a Mezőcsát-Hörcsögösön  (1958–1962), majd a Sopron-Várhely erődített településen és temetőben (1972–1978) végzett kutatása.

Az emlékülésen Patek Erzsébet munkásságára a jelen topográfiai, késő bronzkori, kora vaskori és római kori kutatásai kapcsán emlékezünk felkért kutatók előadásai révén.

A konferencia helyszíne:
MTA BTK Régészeti Intézet (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.)
II. emelet, Tanácsterem

A rendezvény részletes programja ITT található.

Nyitólap / Hírek /

Elhunyt Nádorfi Gabriella

2018. 12 01. szombat, 16:33

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Nádorfi Gabriella tagtársunk, az MRSZ alapító tagja, a Szent István Múzeum régésze 2018. november 29-én elhunyt. Temetése 2018. december 14-én 14 órakor lesz Székesfehérváron, a Béla úti temetőben.

https://www.szekesfehervar.hu/in-memoriam-nadorfi-gabriella

Nyitólap / Hírek /

“Régészeti örökségvédelem – kevesebb, mint 1000 szóban…” – Európai Kulturális Örökségvédelmi Stratégia a 21. századra

2018. 11 26. hétfő, 10:28

Az Európai Régészeti Tanács (EAC) nemrég tette közzé a “Régészeti örökségvédelem – kevesebb, mint 1000 szóban…” című anyagát, mely az Európai Kulturális Örökségvédelmi Stratégia a 21. századra koncepció körében született meg.

Magyarországot az EAC-ban jelenleg Wollák Katalin – az EAC tiszteleti tagja, volt elnöke és Kreiter Eszter – az EAC hivatalos magyar képviselője, vezetőségi tagja képviseli.

Munkájukról bővebben a Budavári NKft. Régészeti Igazgatóság oldalán olvashatunk. Érdemes egy kis időt szánni rá!

***

Íme az Európa Tanács által közreadott “Régészeti örökségvédelem – kevesebb, mint 1000 szóban…” tájékoztatója, mely az Európai Kulturális Örökségvédelmi Stratégia a 21. századra koncepció körében született meg. Ezt a rövid anyagot az Európai Régészeti Tanács (EAC) állította össze, egyike a stratégia hasonló összefoglalóinak (https://www.coe.int/en/web/culture-and-heritage/strategy-21-factsheets), azt emeli ki, hogy az EAC milyen célokat tűzött ki a régészeti örökségvédelem terén Európában.

Az EAC mindig is fóruma volt ezeknek a kérdéseknek. A 30 tagországból álló Tanács képviselői saját országukban mind a régészeti örökségvédelemért felelősek. Fő célunk, hogy segítsük az információáramlást, a jó gyakorlatok elterjedését és a közös célok elérését csakúgy mint:

1) Társadalmasítsuk a régészetet!
2) Merjünk választani! Legyünk tudatosak, következetesek és átláthatóak a régészet alapelveit illetően!
3) Hasznosítsuk jól Európa történeti értékeit! Tegyük digitálisan elérhetővé a régészeti eredményeket!

A tájékoztató a következő alapvető kérdések újragondolását javasolja. Miért akarunk védeni, megismerni vagy megőrizni valamit? Kikért tesszük mindezt? Kiket kell bevonnunk a folyamatba? Felhívja a figyelmet egyben arra, hogy a feltett kérdéseket az érintett szereplőkkel közösen, a helyi önkormányzatok, beruházók, kutatók és legfőképpen a széles társadalom képviselőivel összefogva tudjuk megválaszolni.

Az EAC 20 éve vállalja a régészeti örökségvédelem képviseletét, hasznos információkat, konferenciákat, publikációkat nyújtva tagszervezeteinek. Szeretettel hívjuk fel a figyelmet a jövő évi dublini konferenciára (https://www.europae-archaeologiae-consilium.org/annual-meeting-2019?fbclid=IwAR34KL3RBBq6wIoygOtxRcm2gcHAMfg1aM11lqNIro0whJRtD983hHXtA-Q)


 

Nyitólap / Hírek /

Elnézést kért az Index a fémkeresőzés egyoldalú népszerűsítéséért

2018. 11 18. vasárnap, 14:39

Az MRSZ csütörtöki nyilatkozatára válaszul az Index.hu egy hosszabb írásban foglalkozott a fémkeresőzés magyarországi helyzetével. Ebben elnézést kértek az elmúlt napokban megjelent – a fémkeresőzést egyoldalúan bemutató – írásukért és egy komplex cikkben tekintették át ezt az örökségvédelmi problémát.

Az MRSZ elnöksége ezúton is szeretné megköszönni az Index szerkesztőségének gyors és példás reakcióját.

A cikk az alábbi linkre kattintva érhető el: Hátrébb a fémkereső botokkal!

Nyitólap / Hírek /

Műhelybeszélgetés a kulturális örökségvédelem hazai helyzetéről az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában

2018. 11 10. szombat, 11:04

2018. október 15-én a Magyar Régész Szövetség elnöke, V. Szabó Gábor az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában egy a kulturális örökségvédelem hazai helyzetéről szóló műhelybeszélgetésen vett részt. A programot Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószója szervezte és az MRSZ-en kívül számos, a kulturális örökségvédelemmel foglalkozó magyarországi civil és tudományos szervezet, valamint állami intézmény kapott rá meghívást.


A rendezvény három panelbeszélgetés köré szerveződött. Az első téma a kulturális örökség védelmét biztosító intézményrendszer helyzete volt, melyről Újlaki Zsuzsanna, a Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelmi Főosztályának vezetője beszélt.  A második panelbeszélgetés a magasházak problematikáját járta körül, a téma felkért hozzászólója Füleky Zsolt helyettes államtitkár volt. A harmadik panelbeszélgetés foglalkozott a régészeti munkák és a régészek helyzetével, a két felkért hozzászóló Fogas Ottó, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója és V. Szabó Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke volt.

Az MRSZ elnöke a rendelkezésére álló 10 perc során 8 pontban foglalta össze a hazai régészet problémáit:

Az 1. pontban kifejtette, hogy az örökségvédelem csak akkor lehet eredményes, ha stabil és következetes törvényi, rendeleti és intézményi háttér övezi. Az utolsó 15 évben hazánkban mintegy kétévente változott meg ez a háttérrendszer, megnehezítve és bizonytalanná téve a szakmai munkát, és alkalmanként leletmentő szolgáltatássá degradálva azt.

A 2. pontban azt mondta el, hogy a régészeti örökségvédelem és a lelőhelyvédelem csak egy stabil, centralizált, tagjainak biztos védelmet nyújtó struktúrában lehet eredményes. Ehhez képest az elmúlt években egy decentralizált, a regionális beruházóknak kiszolgáltatott örökségvédelem és kiszolgáltatott, védtelen járási felügyelők próbálnak helyt állni az országban – egyre kevesebb sikerrel.

A 3. pontban elmondta, hogy mindezek alapján nem a beruházók és a régészek közötti harc, hanem jogi és szervezeti bizonytalanság, a törvényalkotói rögtönzésekhez való folyamatos alkalmazkodás nehezíti meg a szakmai munkát.

A 4. pontban ismertette a régészeti életpályamodell szükségessége melletti érveit. Ennek lényege, hogy a nagy mentális és fizikai terhelésnek kitett terepi régészek 10 év alatt teljesen kiégnek és elfáradnak, a kutatói pálya fiataljai pedig az egzisztenciális lehetőségek szűkössége miatt hagyják el a szakmát. Ennek a problémának a megoldása nem a régészképzés keretszámainak felemelése vagy újabb régészeti tanszékek létrehozása lenne, hanem egy jobb fizetés és biztosabb pályakép, amellyel a szakmában lehetne tartani a már képzett, jó szakembereket.

Az 5. pont azt mutatta be, hogy a régészeti feltárásokra szabott hatósági díj immár egy évtizede változatlanul 3150 forint/m2, holott az infláció már régen indokolttá tette volna az emelést. Mindezek ellenére az esetek zömében ennyi pénzből elvégezhető a feltárás, de egyre több olyan esetről van tudomásunk, ahol a fenntartók alacsonyabb díjazás elfogadására kényszerítik múzeumaikat.

A 6. pont a régészeti munka társadalmi hasznosulásának problémájáról szólt. Ebben a szakmának van „behozni valója”. Sokkal nagyobb gondot kellene a jövőben arra fordítani, hogy a régészeti örökségvédelem közösségi üggyé formálódjon, az oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjanak a hazai régészet eredményei.

A 7. pont arra hívta fel a figyelmet, hogy az államnak tisztában kellene lennie, milyen örökségvédelmi erőforrások felett rendelkezik. Ezért a lelőhelyfelderítés és a lelőhelyvédelem tervezhetősége rendkívül fontos és ezt a jövőben kiemelt támogatással lenne érdemes segíteni.

A 8. pont a lelőhelypusztulás, rombolás és rablás formáiról és egyre terjedő problémájáról beszélt.

Nyitólap / Hírek /

Sikerek és kudarcok. Régészeti örökségvédelem Magyarországon 1998-2018 – MEGHÍVÓ

2018. 11 02. péntek, 20:22

Az ELTE BTK Régészettudományi Intézet és a Magyar Régész Szövetség ezúton meghív minden kedves érdeklődőt a

2018. november 12-én (hétfőn), az
ELTE BTK Kari Tanácstermében (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A) rendezendő

Sikerek és kudarcok. Régészeti örökségvédelem Magyarországon 1998-2018

című konferenciájára.

A konferencia a KÖI létrehozásának 20. évfordulója alkalmából, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával kerül megrendezésre.

A részletes program megtekinthető itt.


Nyitólap / Hírek /

Régészek a Nagy Háborúban

2018. 10 27. szombat, 10:55

A Zemplén Német Iskolaegylet szervezésében az I. világháborúban harcolt régészek emlékét idéző kiállítás nyílt október 11-én, csütörtökön délután 5-kor a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár központi épületében (Szeged, Dóm tér 1-4.). A „Kik bujócskázni mentek a halállal” – Régészek a régi Magyarország utolsó háborújában című tárlat megtekinthető november 10-ig a könyvtár nyitvatartási idejében.

Az Üzenet haza című, Móra Ferenc versből vett idézettel fémjelzett kiállítás egy izgalmas nyomozómunka, melynek célja a Nagy Háború idején frontszolgálatot teljesítő – légi- és földi harcokban egyaránt helytálló – magyar archeológusok számára méltó emlék állítása, továbbá a háború pontosabb megismerése, megismertetése. Az I. világháború alatt Magyarország területéről 3,4 millió férfit – köztük maroknyi régészt – hívtak be katonának. A 22-49 év közötti archeológusok mindenütt harcoltak, ahol a Monarchia háborúzott: előbb a balkáni fronton Szerbia és keleten a Cári Oroszország ellen, majd a semlegességüket feladó olaszok és románok ellen. A bevonult régészek közül a negyedik év végére Létay Balázs és Gulyás János meghalt, Banner Benedek és Kovács István orosz fogságba esett. A régészek többsége a gyalogságnál harcolt, de van adatunk tüzérekről, huszárról és légi felderítőkről is. Többségük hosszú hónapokat töltött a fronton, ahonnan hadnagyként, főhadnagyként, egy vagy több kitüntetéssel kapták meg az obsitot.

Az október 11-től, november 10-ig a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár központi épületében látható kiállítás a régészekhez kapcsolható hadi- és történelmi eseményeket teszi közzé.

A kiállítás Szeged után 2019-ben Debrecenben nyitja meg kapuit. A bemutatott emlékeket több hazai múzeum és levéltár mellett Hermann Attila gyűjteményéből, továbbá Dr. Sőregi János hagyatékából válogattuk.

Projektünk célja, hogy az 1914-1918 között mundért öltött régészekre vonatkozó forrásemlékeket közkinccsé tegyük. Egyúttal lehetőséget biztosítunk a fiatal régész nemzedéknek, valamint az érdeklődő közönségnek, hogy megismerjék a régészeket, akik “bujócskázni mentek a halállal”.

A kiállítást rendezte: Scholtz Róbert Gergely régész-történész

A kiállítás az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával valósult meg.

Kiemelt támogatónk: MECENATURA Bt.

Scholtz Róbert

Nyitólap / Hírek /

Kézművesek és régészek találkozója Spanyolországban – a CRAFTER projekt első állomása

2018. 10 25. csütörtök, 11:50

2018. júliusában indult útjára a CRAFTER projekt (“Crafting Europe in the Bronze Age and Today”), mely a Kreatív Európa Program keretében valósul meg, kapcsolódva az Európai Kulturális Örökség Éve 2018 programsorozathoz. A program célja, hogy az európai kulturális örökséget közös, megőrzendő értékként kezelje és az európai bronzkori kerámiaművességből nyert inspirációkkal segítse a modernkori kézművesség újjáélesztését. Különösen törekszik a kulturális örökség kortárs alkotók által, modern innovációk segítségével történő bemutatására, ezzel is erősítve a kulturális örökség és más kulturális és kreatív ágazatok közötti párbeszédet.

A CRAFTER öt európai ország nyolc intézményének együttműködésével jött létre: a Barcelonai Autonóm Egyetem és Mula város önkormányzata (Spanyolország), az EXARC (Hollandia), a Hallei Őstörténeti Múzeum (Németország), a Paraćini Városi Múzeum (Szerbia), valamint a debreceni Déri Múzeum és a budapesti MTA BTK Régészeti Intézet részvételével.

A projekt másfél éves időtartama alatt, 2019 végéig számos tevékenységet valósítanak meg a projektpartnerek. Elsőként, a résztvevő országok kulturális örökséggel foglalkozó szakemberei és a helyi kézművesek, alkotók témával kapcsolatos tapasztalatcseréjére kerül sor. Keramikusok és régészek találkoznak a spanyolországi Mulában, hogy újraértelmezzék az őskori kerámia készítési hagyományait.  2018. október 29-30-án a spanyolországi Mula városa ad helyet a CRAFTER (Crafting Europe in the Bronze Age and Today) projekt nemzetközi találkozójának. A La Bastida Baráti Kör (ASBA, Totana) és a Mula-i városháza által szervezett nyilvános rendezvény célja, hogy megismertesse a nagyközönséggel a bronzkori (Kr. e. 2200–1500) régészeti örökséget, illetve újjáélessze az egykori kerámiakészítési hagyományokat. A találkozóra öt országból (Spanyolország, Hollandia, Németország, Magyarország, Szerbia) nyolc résztvevő partner érkezik.

A spanyolországi Mula látképe (© Claudia Molero)

A nemzetközi találkozón szakmai tapasztalatcserére, kerekasztal beszélgetésekre és kísérleti kerámiakészítési bemutatókra is sor kerül. A modernkori fazekasok és régészek újraértelmezik négy, egykori európai bronzkori közösség (El Argar, Únětice, Füzesabony és Vattina) kerámiakészítési hagyományait. A rendezvény kapcsolódik a Kreatív Európa Programhoz, amelyet az EACEA (az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség) támogat.

Vattina-típusú kerámia kísérleti régészeti rekonstrukciója, Dejan Jovanović (© Dejan Jovanović / Paraćini Városi Múzeum)

El Argar típusú kerámia kísérleti régészeti rekonstrukciója, Pedro Navarro (© J.A. Soldevilla / UAB)
Vattina-típusú kerámia kísérleti régészeti rekonstrukciója (© Vladan Caričić / Paraćini Városi Múzeum).

A rendezvény részletes programja ITT érhető el.

A CRAFTER projekt magyarországi résztvevői a debreceni Déri Múzeum munkatársai (Balogh Csaba, Dani János, Priskin Anna, Szeverényi Vajk) és az MTA BTK Régészeti Intézet és a Lendület Mobilitás Kutatócsoport munkatársai (Gucsi László, Király Ágnes, Kiss Viktória, Kulcsár Gabriella).

A projekt hírei folyamatosan nyomon követhetőek lesznek a fenti intézmények honlapján.

Nyitólap / Hírek /

Régészek és az érdekvédelem – MRSZ-interjú a Határtalan Régészetben

2018. 09 20. csütörtök, 6:34

A Határtalan Régészet legújabb, szeptemberi számában rövid interjú olvasható Szabó Gáborral és Zatykó Csillával az MRSZ munkájáról és jövőbeni terveiről. A cikk ide kattintva érhető el: Régészek és az érdekvédelem – A Magyar Régész Szövetség


Nyitólap / Hírek /

A Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának felhívása az Őskoros Kutatók XI. Összejövetelén való részvételre

2018. 08 17. péntek, 11:50

“Kedves Kollégák!

Első felhívásunkkal jelentkezünk, emlékeztetve Önöket/Benneteket a legutóbbi, 2017 tavaszán, Százhalombattán megrendezett konferencián  megerősített, a Budapesti Történeti Múzeum Ős- és Népvándorlás kori Főosztályának nevében tett vállalásunkra, az Őskoros Kutatók XI. Összejövetelének megrendezésére, melynek témája ezúttal a környezetrégészet lesz.

A konferencia a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeuma és az Ősrégészeti Társaság közreműködésével kerül megrendezésre, tervezett időpontja 2019. április 10-12. (szerda-péntek).

Első körlevelünkhöz gondolatébresztőként csatoljuk az Anders Alexandra, Kalla Gábor és M. Virág Zsuzsanna által összeállított, a konferencia tematikájába illeszkedő témaköröket és azok kérdésfelvetéseket tartalmazó rövid összefoglalását (MΩMOΣ_XI_tematika-kulcsszavak).

A rendezvényre vonatkozó konkrétabb információkkal újabb körlevéllel formájában, nyár végén jelentkezünk.

Kérjük, e körlevél továbbításával és felhívásunknak a régész – és a témához kapcsolódó társtudományok – munkatársai, valamint az egyetemi hallgatók körében való terjesztésével segítsék/segítsétek munkánkat, hogy a konferencia híre minden érdeklődőhöz eljuthasson.

A nyár fennmaradó részére jó pihenést kívánva, üdvözlettel a szervezők:

Szilas Gábor
Tóth Farkas Márton”

További információ: momoszaquincum@gmail.com

Nyitólap / Hírek /

Segítség, nem
tudok belépni!