tagtoborzo

Régészek számokban

2012. 05 22. kedd, 20:33

2012. januárjában és februárjában 250 régész és jelenlegi régészhallgató töltött ki egy kérdőívet, amit a Magyar Régész Szövetség készített. Jelenleg Magyarországon a régészek becsült száma 600 fő körül van, ez a kitöltöttségi arány tehát igen nagyarányú. A kiértékelés során kiderült, mind korcsoport szerint, mind nemek alapján az országos átlagnak megfelelő volt a minta, és bár interneten keresztül volt lehetőség a kitöltésre, remélhetőleg szépen reprezentálják majd az egész régész társadalmat az eredmények. Sajnos éppen a lekérdezés eme módja miatt több kérdésben nem volt a kérdőívek kitöltése teljes, egészében azonban csak 5 kérdőívet kellett kizárnom, így a minta, amivel ezután számoltam, 245 fős volt.

A kérdőív 13 kérdést tartalmazott, ezek sorrendjében vezetem én is végig az eredmények ismertetését.

A nemek aránya: 127 nő és 117 férfi válaszolt, a válaszadók 51,84%-a nő, 48,16%-a férfi volt, ami tehát az országos átlagtól (52,5 % nő és 47,5 % férfi)[1] nem tért el jelentősen, ugyanúgy kicsivel nagyobb a nők aránya.

Életkor szerint: a megkérdezettek 33,6%-a 30 év alatti, 52,87% 30-50 év közötti, 13,53% 50 év feletti volt. Az alábbi diagram mutatja korcsoportonként a mintát:

  Életkor szerinti megoszlás

Az átlagéletkor 35,68 év, legtöbben 31-35 év között vannak, a minta fele 34 év alatti. A férfiak közül nagyobb arányban voltak a válaszadók 30-50 év között, a nők közül a fiatalabbak és az idősebbek is egyenletesebb arányban oszlottak el.

A munkavégzés helye szerint a megkérdezettek 45,83%-a Budapesten dolgozik, illetve, ha nincsen munkája, itt él, 54,16%-a pedig a fővároson kívül helyezkedik el. Magyarország lakónépességének 17,36%-a budapesti[2], látható tehát, hogy arányosan sokan dolgoznak itt. Budapest után Csongrád megyében dolgoznak, élnek legtöbben, a minta 15%-a, Pest megyében 5,8%, a maradék 33,36% az ország területén viszonylag egyenletesen oszlik el. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből nem töltött ki régész kérdőívet, illetve erre a kérdésre 5-en nem válaszoltak. Az arányok eltolódása jól mutatja, hogy Budapesten nagyobb arányban helyezkednek el a régészek, mint vidéken, ugyanis azoknak, akiknek nincsen régészettel kapcsolatos munkájuk, csak 39,28%-a él Budapesten, 60,72%-a az ország egyéb területén.

Végzettség szerint a táblázatban látható módon alakult a minta. Legtöbben hagyományos diplomával rendelkeznek, majdnem 61%, de 20 százalék a diplomán túl doktori címet is szerzett.

Régészek (fő)

%

BA

14

5,71

MA

27

11,02

Hagyományos diploma

149

60,83

Dr.univ.

8

3,26

PhD

41

16,73

nem válaszolt

6

2,45

Összesen

245

100

Van-e jelenleg régészeti, örökségvédelmi tevékenységgel összefüggő munkája?- a kérdésre mindenki válaszolt, 77,14%-nak van, 22,85%-nak, 56 főnek nincsen. A BA végzettségűeket kivéve a mintából kicsit javul az arány, 81,38% – 18,61%, de az országos adathoz képest ez is nagyon magas! Magyarországon 2012 első negyedévében a munkanélküliségi ráta 11,7% volt[3]. Összevetettem, számít-e ebben a kérdésben, az illető neme, és egy közepesnél gyengébb kapcsolatot találtam, vagyis a férfiaknak nagyobb eséllyel van munkájuk. A kapcsolat nem túl erős.

A következő két kérdés azokra vonatkozott, akiknek van régészettel összefüggő munkájuk, tehát alapul 188 főt vettem a vizsgálódáskor. Figyelmen kívül hagytam itt a bachelor végzettségűeket, mivel a 14 főből 13-nak nincsen munkája (ez érthető is, indokolt is, tulajdonképpeni régész végzettségük nincsen), az eredményeket így torzítanák.

Az intézménytípusra vonatkozóan a következőket láthatjuk: az év elején

  • múzeumban dolgozott a 188 fő                                        50%-a, pontosan fele,
  • a Nemzeti Örökségvédelmi Központnál (NÖK)              15,43%,
  • egyetemeken                                                                     14,36%,
  • kutatóintézeteknél                                                             9,57%,
  • közigazgatási hivatalban                                                   5,85%,
  • és egyéb helyeken                                                             4,79%.

A munkaviszony típusa szerint:

Határozatlan idejű munkaszerződése volt a 188 fő több mint felének (50,53%), határozott idejű szerződése volt több mint egy negyedének (27,66%), megbízásos munkaviszonya volt kevesebb, mint 6%-nak, ösztöndíjas volt 5,32%, a többi 10% vállalkozónak, gyeden-gyesen lévő kismamának illetve egyéb munkaviszonyba sorolta magát azonos arányban.

A következő 3 kérdés azokra vonatkozott, akiknek nincsen munkájuk. Innen is kivettem a bachelor végzettségűeket, így 43 fő tartozik a nincsen régészeti munkája kategóriába.

Mióta nincsen munkája? Mivel 2-en nem válaszoltak erre a kérdésre, összesen 41 fővel számolunk most. A következő grafikon alapján elmondható, hogy egyre többen munkanélküliek. Nem egyenletesen nőtt a számuk, hanem az utóbbi egy évben történt meg gyakrabban állásvesztés, és határozottat ugrott a vizsgálat idejéhez mért elmúlt 2-3 hónapban, vagyis 2011 decemberétől. Ez a törvényi változásokkal magyarázható, mely a múzeumok helyzetének, és az ásatási feltételeknek a megváltozását hozta.

 Mióta nincs munkája? 1 több mint 3 éve
2 3 éve
3 2,5 éve
4 2 éve
5 1,5 éve
6 1 éve
7 6 hónapja
8 3 hónapja
9 2 hónapja
10 1 hónapja

Keres-e munkát szakmán belül, illetve szakmán kívül? -szólt a következő két kérdés. Szakmán belül 38-an keresnek munkát, 4-en nem, egy fő pedig nem válaszolt. A 4 nemet válaszolóból egy nyugdíjas van, aki nem keres állást egyáltalán, a többiek szakmán kívül keresnek, illetve tervezik a keresést. A 43 főből szakmán kívül keres állást 29 fő, és 11 nem keres, 3-an nem válaszoltak erre a kérdésre.

Vagyis a munkanélküliek 90,48%-a keres régészettel kapcsolatos munkát, 72,5%-a pedig szakmán kívül is. Sajnos olyanok is vannak, akik nem keresnek már csak szakmán kívül helyet, az állás nélküliek 7,14%-a, és már csak 27.5%-uk az, aki még szakmán kívül nem keres. Azzal az előfeltevéssel éltem itt, miszerint először csak a szakmán belül keres, utána szakmán kívül is, végül már csak szakmán kívül, az, aki elveszti a munkáját. Ez az arány a kérdésfeltevés óta eltolódhatott a rossz irányba, illetve a külföldön munkát keresők száma is nőhetett, mivel a szakmai helyzet nem változott pozitív irányba.

Erre vonatkozott a következő kérdés. Tervezi-e, hogy külföldön keres állást? A kérdésre 179-en válaszoltak, vagyis bőven azok közül is, akiknek jelenleg van állása itthon. 78 igen és 101 nem válasz érkezett, az egész minta 31,84%-a, a válaszadók 43,57%-a tervezi a külföldi álláskeresést, ami egyértelműen magas szám, és mutatja a szakma helyzetértékelését és rugalmasságát is. 66 fő nem válaszolt erre a kérdésre, közülük mindenkinek van jelenleg régészettel kapcsolatos állása. 48-an keresnek külföldön is állást, miközben itthon van nekik, 26-an nem keresnek, bár nincsen nekik. Érdekes módon az illető kora nem befolyásolja azt, hogy külföldre menne-e! Illetve az adatok alapján nem túl erős, a közepesnél gyengébb kapcsolat van aközött is, hogy van-e munkája valakinek, illetve, hogy keres-e külföldön állást. Akinek van, az inkább nem menne.

Szakmán kívüli végzettsége van a válaszadók 57,75%-nak, 135 főnek, ez igen magas szám, ebből is láthatjuk – bár önmagában is hivatás a régészet-, milyen magasan képzett csoportról van szó. A szakmán kívüli egyéb végzettség erősíti a lehetőségét annak, hogy munkája lehet az illetőnek, ez a kapcsolat a közepesnél erősebb pozitív kapcsolat, vagyis a minta is mutatta.

A minta nagy része, 97,55%-a szükségesnek tartja az MRSz álláskereső jobline adatbázisának, szolgáltatásának létrehozását. Reméljük ez a bizalom és igény reményt ad majd az azzal foglalkozóknak, létrehozóknak, és megvalósulásával hasznára válik majd az egész régész és a magyar társadalom számára is. Kívánom, hogy egy következő felmérés kedvezőbb körülmények között derűsebb képet mutasson, hiszen ez mindannyiunk érdeke!

Krisztné Merva Eszter

Szociológus


[3] www.ksh.hu – Fontosabb adatok grafikon

Nyitólap / Hírek / Szakmai hirdetmények /

Segítség, nem
tudok belépni!