tagtoborzo

Lassányi Gábor megnyitó beszéde a Megmentett örökség című kiállításon az Országházban

2012. 04 21. szombat, 13:00

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Kedves Vendégeink!

 

Az örökségvédelmi szakma nevében köszönjük, hogy az Országház vendégül látja tárlatunkat!

A Megmentett örökség – Kincsek Európa szívéből című kiállítás az elmúlt évtized elsősorban ipari beruházásokhoz, autópálya-építésekhez kapcsolódó feltárásainak leleteiből ad válogatást. A kiállított tárgyak az ország minden részéből érkeztek. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy a döntéshozók saját szemükkel lássák Kárpát-medencei, európai örökségünk ezen pótolhatatlan darabjait.

Megnyitó a kupolacsarnokban

A kiállítás aktualitását az adja, hogy a Parlament az elmúlt fél évben olyan törvényi változtatásokat szavazott meg, amelyek a korábbi helyzethez képest nagyobb veszélyeket hordoznak erre az örökségre nézve. Ezek a módosítások, úgy látjuk, hogy amellett, hogy sokszor vállalhatatlan, nem a terepi valóságon alapuló korlátok közé szorítják az régészeti munkát, valójában a beruházások érdekeit sem szolgálják.

A tisztázatlan helyzeteket teremtő jogszabályok miatt álló beruházások nem szolgálják sem a beruházók, sem a potenciális munkavállalók, sem az örökségvédelem, az ország érdekeit.

Jövő hétfőn az örökségvédelmi törvény újabb szigorításának tervezetéről döntenek e falak között.

Meggyőződésünk, hogy a fejlesztések és az örökségvédelem érdekeit össze kell, össze lehet egyeztetni.

A régészeti munka kiszámíthatóvá tétele és ésszerű, közös múltunk értékeit megbecsülő tervezhetősége nem utópia. Letettük a döntéshozók asztalára erről szóló elképzeléseinket, törvényjavaslatunkat, nyitottak vagyunk azok megtárgyalására.

Végezetül hadd mondjak el egy rövid történetet! A régi Rómában, amikor ott még királyok uralkodtak, egy szép napon öreg jósnő érkezett a királyhoz, és komoly összegért kilenc varázslatos könyvet kínált neki. A könyvek a jövőről szóló jóslatokat tartalmazták. A király az összeget hallva elutasította az ajánlatot. Erre a jósnő elégetett hármat a könyvek közül. Ezután visszatért a királyhoz, és a maradék hat könyvet újra felkínálta neki, az eredeti összegért. A király kinevette, és ismét elküldte. Az öregasszony három könyvet ismét tűzbe hajított, majd megint visszatért az udvarba. A megmaradt három könyvet újra ugyanazért az összegért ajánlotta fel az uralkodónak. A király megrémült. Megijedt, hogy örökre elvész minden földi tudás, így végül kifizette az eredeti árat a megmaradt könyvekért. Így történt, hogy a könyvekben a teljes tudásnak csak töredéke maradt fent, amelyet ezután igen nagy becsben tartottak.

Hölgyeim és Uraim! A mi könyveink, kulturális örökségünk jó része már elégett, megsemmisült, elveszett az évezredek alatt. Ami megmaradt belőle, az komoly értéket képvisel, nem engedhetjük meg magunknak, hogy akár csak egy lapját is a tűzbe vessük. Múltunk kincsei ugyanis nem megújuló erőforrások.

Ehhez a munkához kérem az Önök segítségét is! A kiállításunkhoz pedig jó időtöltést, gyönyörködést kívánunk kurátortársaimmal: Mérai Dórával, Sebők Katával és Kovács Loránd Olivérrel!

Elhangzott: 2012. április 20-án.

Nyitólap / Hírek / Kiállítások /

Segítség, nem
tudok belépni!