tagtoborzo
Slider logo bg

Felhívás Forster- és Schönvisner-díjakra való jelölésre

2018. 12 14. péntek, 20:56

az örökségvédelmi elismerések 2019. évi kitüntetettjeire történő javaslattételre

A Miniszterelnökséget vezető miniszter által adományozható elismerésekről szóló 15/2015. (III. 11.) MvM rendelet alapján a Miniszterelnökséget vezető miniszter 2019-ben is kitüntetések adományozásával ismeri el a műemlékvédelem és a régészeti örökség védelme területén kiemelkedő tevékenységet folytató szakemberek munkáját.

A Műemlékvédelemért – Forster Gyula-díj a műemlékvédelem területén végzett kimagasló szakmai tevékenység elismeréseként, évente legfeljebb 2 fő részére adományozható.

A Régészeti örökségért – Schönvisner István-díj a régészeti örökség védelme érdekében kimagasló, a feltáró és tudományos munkásságon túlmutató, széleskörű szakmai tevékenység elismeréseként adományozható, évente legfeljebb 2 fő részére.

A 2019. évi örökségvédelmi elismerésekre méltónak ítélt személyekre a felhívás mellékleteként közzétett jelölőlap(az abban foglaltak szerint) és nyilatkozat kitöltésével lehet javaslatot tenni.

A kitüntetések átadására március 15-e, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmából kerül sor.

Nyitólap / Hírek / Aktuális események /

Emlékülés Patek Erzsébet születésének 100. és az MTA BTK Régészeti Intézet alapításának 60. évfordulója alkalmából

2018. 12 10. hétfő, 12:12

Az MTA BTK Régészeti Intézet és a Lendület Mobilitás Kutatócsoport Patek Erzsébet születésének 100. és és az MTA BTK Régészeti Intézet alapításának 60. évfordulója alkalmából 2018. december 11-én, kedden 10 és 14 óra között emlékülést szervez.

Patek Erzsébet száz évvel ezelőtt, 1918. június 26-án született és a XX. századi magyarországi topográfiai és ősrégészeti kutatások meghatározó alakja volt.

Tudományos pályafutásának kezdetén római kori régészettel foglalkozott, majd érdeklődése az ősrégészet, elsősorban a késő bronzkor és kora vaskor felé fordult. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi urnamezős és a Hallstatt-kultúra vizsgálata terén. Ásatásai közül különösen jelentős a bakonyszűcsi halomsír, a neszmélyi temető és telep feltárása, valamint a Mezőcsát-Hörcsögösön  (1958–1962), majd a Sopron-Várhely erődített településen és temetőben (1972–1978) végzett kutatása.

Az emlékülésen Patek Erzsébet munkásságára a jelen topográfiai, késő bronzkori, kora vaskori és római kori kutatásai kapcsán emlékezünk felkért kutatók előadásai révén.

A konferencia helyszíne:
MTA BTK Régészeti Intézet (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.)
II. emelet, Tanácsterem

A rendezvény részletes programja ITT található.

Nyitólap / Hírek / Aktuális események /

Elhunyt Nádorfi Gabriella

2018. 12 01. szombat, 16:33

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Nádorfi Gabriella tagtársunk, az MRSZ alapító tagja, a Szent István Múzeum régésze 2018. november 29-én elhunyt. Temetése 2018. december 14-én 14 órakor lesz Székesfehérváron, a Béla úti temetőben.

https://www.szekesfehervar.hu/in-memoriam-nadorfi-gabriella

Nyitólap / Hírek / Aktuális események /

“Régészeti örökségvédelem – kevesebb, mint 1000 szóban…” – Európai Kulturális Örökségvédelmi Stratégia a 21. századra

2018. 11 26. hétfő, 10:28

Az Európai Régészeti Tanács (EAC) nemrég tette közzé a “Régészeti örökségvédelem – kevesebb, mint 1000 szóban…” című anyagát, mely az Európai Kulturális Örökségvédelmi Stratégia a 21. századra koncepció körében született meg.

Magyarországot az EAC-ban jelenleg Wollák Katalin – az EAC tiszteleti tagja, volt elnöke és Kreiter Eszter – az EAC hivatalos magyar képviselője, vezetőségi tagja képviseli.

Munkájukról bővebben a Budavári NKft. Régészeti Igazgatóság oldalán olvashatunk. Érdemes egy kis időt szánni rá!

***

Íme az Európa Tanács által közreadott “Régészeti örökségvédelem – kevesebb, mint 1000 szóban…” tájékoztatója, mely az Európai Kulturális Örökségvédelmi Stratégia a 21. századra koncepció körében született meg. Ezt a rövid anyagot az Európai Régészeti Tanács (EAC) állította össze, egyike a stratégia hasonló összefoglalóinak (https://www.coe.int/en/web/culture-and-heritage/strategy-21-factsheets), azt emeli ki, hogy az EAC milyen célokat tűzött ki a régészeti örökségvédelem terén Európában.

Az EAC mindig is fóruma volt ezeknek a kérdéseknek. A 30 tagországból álló Tanács képviselői saját országukban mind a régészeti örökségvédelemért felelősek. Fő célunk, hogy segítsük az információáramlást, a jó gyakorlatok elterjedését és a közös célok elérését csakúgy mint:

1) Társadalmasítsuk a régészetet!
2) Merjünk választani! Legyünk tudatosak, következetesek és átláthatóak a régészet alapelveit illetően!
3) Hasznosítsuk jól Európa történeti értékeit! Tegyük digitálisan elérhetővé a régészeti eredményeket!

A tájékoztató a következő alapvető kérdések újragondolását javasolja. Miért akarunk védeni, megismerni vagy megőrizni valamit? Kikért tesszük mindezt? Kiket kell bevonnunk a folyamatba? Felhívja a figyelmet egyben arra, hogy a feltett kérdéseket az érintett szereplőkkel közösen, a helyi önkormányzatok, beruházók, kutatók és legfőképpen a széles társadalom képviselőivel összefogva tudjuk megválaszolni.

Az EAC 20 éve vállalja a régészeti örökségvédelem képviseletét, hasznos információkat, konferenciákat, publikációkat nyújtva tagszervezeteinek. Szeretettel hívjuk fel a figyelmet a jövő évi dublini konferenciára (https://www.europae-archaeologiae-consilium.org/annual-meeting-2019?fbclid=IwAR34KL3RBBq6wIoygOtxRcm2gcHAMfg1aM11lqNIro0whJRtD983hHXtA-Q)


 

Nyitólap / Hírek / Aktuális események /

A Magyar Régész Szövetség állásfoglalása az elmúlt fél évben tapasztalt, régész munkavállalókat érintő rendkívüli felmentésekkel kapcsolatban

2018. 11 25. vasárnap, 21:40

A Magyar Régész Szövetség Elnöksége megdöbbenten értesült arról az országszerte tapasztalt kedvezőtlen eseménysorozatról, amelyben több régész munkavállaló – köztük MRSZ tagok – munkaviszonyát munkáltatóik nem igazolható vádakra, részben jelentéktelen, vélelmezett, vagy fennálló, de szakszerű munkáltatói fellépéssel orvosolható munkavállalói kötelességszegések tendenciózus felnagyítására, részben pedig szakszerűtlenül értelmezett régészeti örökségvédelmi szakigazgatási szabályok állítólagos megszegésére hivatkozva szüntetik meg. Ezekkel a jogellenes felmondásokkal, rendkívüli felmentésekkel, kutatási feladatokat ellehetetlenítő áthelyezésekkel az érintett munkáltatók nemcsak regionális, nemritkán országos stratégiai fontosságú kutatások, feltárások, anyagfeldolgozások, speciális szakmai kompetenciákat igénylő fejlesztési projektek és más egyéb értékmentő és értékteremtő régészeti feladatellátás folytatását, a dokumentációk elvárható határidőre elkészíthető hiánypótlását lehetetlenítik el, hanem indokolatlanul hurcolják meg elbocsátott tagtársainkat is, besározva szakmai hírnevüket.

A Magyar Régész Szövetség Elnöksége kiemelten fontosnak tartja minden szövetségi tag érdekének megfelelő képviseletét, függetlenül attól, milyen keretek között, milyen intézményben gyakorolja hivatását. Ezért valamennyi hozzánk forduló tagtársunk kérésének eleget teszünk, ügyét kivizsgáljuk, felajánljuk segítségünket az ügy megnyugtató megoldása érdekében.

Meg kell jegyeznünk, hogy az utóbbi évek örökségvédelmi szakigazgatási gyakorlata és a jelenleg hatályos 68/2018. (IV.9.) kormányrendelet 28. §-a (1) bekezdése alapján a feltárási, terepbejárási, helyszíni szemle és egyéb dokumentációk, jelentések hiánypótoltatása az illetékes hatóság részéről nem azt a célt szolgálja, hogy a munkáltató számára ürügyet szolgáltasson régész munkavállalók elbocsátására.  A késedelmet szenvedő hiánypótlások azonnali felmentéssel, felmondással történő szankcionálása súlyosan sérti a munkavállalói kötelességszegések mértékével arányos szankciók elvét.

Nemcsak szakmai és etikai szempontból aggályosnak, hanem jogszerűtlennek is tartjuk azt a munkáltatói hozzáállást, amely egy akár néhány munkanap, akár néhány hónap leforgása alatt elkészíthető hiánypótlás elősegítése helyett a hatályos szabályozás szakszerűtlen félremagyarázásával arra hivatkozik, hogy a dokumentációs hiányosságok miatt a régész nem kaphat többé feltárási engedélyt, alkalmatlanná válik a régészeti feladatellátásra. Ennek következtében a munkavállalót az el nem végzett feladatokra vonatkozó érdemi tájékozódás nélkül felmenti, munkaállomásáról kiutasítja, a hiánypótlásban nevesített dokumentációk befejezéséhez és a feladatok szakszerű átadásához szükséges infrastruktúrát a munkavállaló elől elzárja. Ebben az esetben a felmentési idő nélküli azonnali hatályú rendkívüli felmentés mellett döntő munkáltató a feltárás elvégzéséért és a dokumentációk maradéktalan elkészítéséért felelős közintézmény vezetőjeként kötelességszegő módon akadályozza meg azoknak a régészeti közfeladatoknak az ellátását, a dokumentációs elmaradások ledolgozását, amelyeket a feltárás vezetőjeként engedélyt kapó munkavállaló jogosult és egyben köteles elvégezni.  A feltárást követő kötelező jelentéstételi és dokumentációs feladatok maradéktalan elvégzéséért ugyanis a feltárási engedély iránti kérelemben nevesített intézmény felelősséget vállalt azáltal, hogy az engedélykérelmet pecsétjével és aláírásával látta el.

Magyarország Alaptörvénye P cikk (2) bekezdése nyomán a régészeti korú kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és valamennyi állampolgár kötelessége. Különösen vonatkozik ez az állampolgári kötelesség a régészeti feladatellátással megbízott munkáltatókra is. Feltárásokkal és más egyéb lelőhely-felderítési módszerekkel kutatott régészeti lelőhelyeink nemzeti-kulturális identitásunk kiemelkedően fontos építőkockái. A Magyar Régész Szövetség tagjainak a nagyközönség és a magyar társadalom számára bemutatható kutatási eredményei számos esetben nemzetgazdaságunk kiemelt stratégiai ágazata, a turizmus számára hasznosíthatók. Kutatási eredményeinkre turisztikai fejlesztési projektek, nagy látogatószámú kiállítások, rendezvények építhetők, amelyek statisztikailag igazolható módon teremtenek bevételeket számos régészeti feladatellátásért felelős munkáltató, állami intézmény, kezelő szervezet számára.

A Magyar Régész Szövetség Elnöksége messzemenően megbecsüli és tiszteli a régész munkavállalókat foglalkoztató akár régész, akár más végzettségű munkáltatókat szerte az országban. Előfeltételezi jóhiszeműségüket, értékeli a közjó érdekében, a magyar társadalom szolgálatában elvégzett értékteremtő, értékmentő munkájukat. Figyelni kell azonban arra is, hogy egy-egy sajtónyilvánosságot kapó jogellenes munkaviszony-megszüntetés, munkáltatói visszaélés elbizonytalaníthatja a régész életpályában gondolkodó fiatal munkavállalókat, kedvezőtlenül és indokolatlanul rombolja le a kormányzati támogatásnak köszönhetően várhatóan növekedő presztízsű régész szakmáról alkotott képet. Meggyőződéssel valljuk, hogy minden bizonnyal bármelyik közintézmény, bármelyik fenntartó szívesebben fordítana jelentősebb összegeket kutatásokra, fejlesztésekre, sikeres rendezvények szervezésére, mint egy-egy munkavállaló kártalanítására egy potenciálisan elveszített munkaügyi perben.

Jó szándékú figyelmeztető nyilatkozatunk célja nemcsak érdekvédelmi szervezetünk tagjainak hatékony egzisztenciális védelme. Mindenképpen szeretnénk megóvni a régészeket foglalkoztató jóhiszemű munkáltatókat attól a csapdától, hogy néhány rosszul átgondolt személyi döntéssel, tisztességesen dolgozó kutatók indokolatlan ellehetetlenítésével akaratlanul is hátráltassák azokat a közfeladatokat, amelyek sikeres elvégzése mind helyi közösségi (önkormányzati), mind ágazati (minisztériumi) szinten kiemelkedő fontosságú, kormányzati támogatást élvező közérdek.

A munkáltatók és a munkavállalók között esetlegesen kialakuló személyi ellentétek kezelésére a hatékonyabb eredmények elérése érdekében a versenyszférában ma már konfliktuskezelő technikák széles skálája áll rendelkezésre. A Magyar Régész Szövetség elnöksége is tisztelettel ajánlja fel segítségét, összekötő, koordináló tevékenységét régészeti feladatellátással foglalkozó munkáltatók és munkavállalók számára bármilyen vitás régészeti szakkérdésben, a konfliktusmentes megoldások előmozdítása érdekében.

A Magyar Régész Szövetség Elnöksége

Nyitólap / Hírek / Aktuális események /

Elnézést kért az Index a fémkeresőzés egyoldalú népszerűsítéséért

2018. 11 18. vasárnap, 14:39

Az MRSZ csütörtöki nyilatkozatára válaszul az Index.hu egy hosszabb írásban foglalkozott a fémkeresőzés magyarországi helyzetével. Ebben elnézést kértek az elmúlt napokban megjelent – a fémkeresőzést egyoldalúan bemutató – írásukért és egy komplex cikkben tekintették át ezt az örökségvédelmi problémát.

Az MRSZ elnöksége ezúton is szeretné megköszönni az Index szerkesztőségének gyors és példás reakcióját.

A cikk az alábbi linkre kattintva érhető el: Hátrébb a fémkereső botokkal!

Nyitólap / Hírek / Aktuális események /

Közlemény az elmúlt napokban napvilágot látott, fémkeresős tevékenységet érintő médiamegjelenések kapcsán

2018. 11 14. szerda, 21:58

A Magyar Régész Szövetség (MRSZ) elnöksége megütközéssel szembesült az utóbbi időszakban elszaporodó, a fémkeresős tevékenységet népszerűsítő, azt korlátozás nélkül űzhető, szabadidős tevékenységként beállító médiamegjelenések sorával.

Rendkívül károsnak tartjuk az ilyen könnyed hangvételű tartalmakat, mivel azok – félretájékoztatva az olvasókat és nézőket – jogszabályellenes magatartásra buzdítanak. A szóban forgó cikkek és videós bejelentkezések szerzőinek minden szakmaiságot nélkülöző hozzáállása közös régészeti örökségünket is komolyan veszélyezteti. Ezek az esetek egyben arra is felhívják a figyelmet, hogy az örökségvédelem intézményrendszerének folyamatban lévő széthullása milyen mértékben teszi védtelenné megőrzendő múltunk emlékeit.

Az MRSZ elnöksége haladéktalanul megfelelő válaszlépéseket tesz az ügyben, megkeresve véleményével a különböző írott és online médiacsatornákat.

Kelt: Budapest, 2018. november 14. 

A Magyar Régész Szövetség Elnöksége




Nyitólap / Hírek / Aktuális események /

Műhelybeszélgetés a kulturális örökségvédelem hazai helyzetéről az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában

2018. 11 10. szombat, 11:04

2018. október 15-én a Magyar Régész Szövetség elnöke, V. Szabó Gábor az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában egy a kulturális örökségvédelem hazai helyzetéről szóló műhelybeszélgetésen vett részt. A programot Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószója szervezte és az MRSZ-en kívül számos, a kulturális örökségvédelemmel foglalkozó magyarországi civil és tudományos szervezet, valamint állami intézmény kapott rá meghívást.


A rendezvény három panelbeszélgetés köré szerveződött. Az első téma a kulturális örökség védelmét biztosító intézményrendszer helyzete volt, melyről Újlaki Zsuzsanna, a Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelmi Főosztályának vezetője beszélt.  A második panelbeszélgetés a magasházak problematikáját járta körül, a téma felkért hozzászólója Füleky Zsolt helyettes államtitkár volt. A harmadik panelbeszélgetés foglalkozott a régészeti munkák és a régészek helyzetével, a két felkért hozzászóló Fogas Ottó, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója és V. Szabó Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke volt.

Az MRSZ elnöke a rendelkezésére álló 10 perc során 8 pontban foglalta össze a hazai régészet problémáit:

Az 1. pontban kifejtette, hogy az örökségvédelem csak akkor lehet eredményes, ha stabil és következetes törvényi, rendeleti és intézményi háttér övezi. Az utolsó 15 évben hazánkban mintegy kétévente változott meg ez a háttérrendszer, megnehezítve és bizonytalanná téve a szakmai munkát, és alkalmanként leletmentő szolgáltatássá degradálva azt.

A 2. pontban azt mondta el, hogy a régészeti örökségvédelem és a lelőhelyvédelem csak egy stabil, centralizált, tagjainak biztos védelmet nyújtó struktúrában lehet eredményes. Ehhez képest az elmúlt években egy decentralizált, a regionális beruházóknak kiszolgáltatott örökségvédelem és kiszolgáltatott, védtelen járási felügyelők próbálnak helyt állni az országban – egyre kevesebb sikerrel.

A 3. pontban elmondta, hogy mindezek alapján nem a beruházók és a régészek közötti harc, hanem jogi és szervezeti bizonytalanság, a törvényalkotói rögtönzésekhez való folyamatos alkalmazkodás nehezíti meg a szakmai munkát.

A 4. pontban ismertette a régészeti életpályamodell szükségessége melletti érveit. Ennek lényege, hogy a nagy mentális és fizikai terhelésnek kitett terepi régészek 10 év alatt teljesen kiégnek és elfáradnak, a kutatói pálya fiataljai pedig az egzisztenciális lehetőségek szűkössége miatt hagyják el a szakmát. Ennek a problémának a megoldása nem a régészképzés keretszámainak felemelése vagy újabb régészeti tanszékek létrehozása lenne, hanem egy jobb fizetés és biztosabb pályakép, amellyel a szakmában lehetne tartani a már képzett, jó szakembereket.

Az 5. pont azt mutatta be, hogy a régészeti feltárásokra szabott hatósági díj immár egy évtizede változatlanul 3150 forint/m2, holott az infláció már régen indokolttá tette volna az emelést. Mindezek ellenére az esetek zömében ennyi pénzből elvégezhető a feltárás, de egyre több olyan esetről van tudomásunk, ahol a fenntartók alacsonyabb díjazás elfogadására kényszerítik múzeumaikat.

A 6. pont a régészeti munka társadalmi hasznosulásának problémájáról szólt. Ebben a szakmának van „behozni valója”. Sokkal nagyobb gondot kellene a jövőben arra fordítani, hogy a régészeti örökségvédelem közösségi üggyé formálódjon, az oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjanak a hazai régészet eredményei.

A 7. pont arra hívta fel a figyelmet, hogy az államnak tisztában kellene lennie, milyen örökségvédelmi erőforrások felett rendelkezik. Ezért a lelőhelyfelderítés és a lelőhelyvédelem tervezhetősége rendkívül fontos és ezt a jövőben kiemelt támogatással lenne érdemes segíteni.

A 8. pont a lelőhelypusztulás, rombolás és rablás formáiról és egyre terjedő problémájáról beszélt.

Nyitólap / Hírek / Aktuális események /

Sikerek és kudarcok. Régészeti örökségvédelem Magyarországon 1998-2018 – MEGHÍVÓ

2018. 11 02. péntek, 20:22

Az ELTE BTK Régészettudományi Intézet és a Magyar Régész Szövetség ezúton meghív minden kedves érdeklődőt a

2018. november 12-én (hétfőn), az
ELTE BTK Kari Tanácstermében (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A) rendezendő

Sikerek és kudarcok. Régészeti örökségvédelem Magyarországon 1998-2018

című konferenciájára.

A konferencia a KÖI létrehozásának 20. évfordulója alkalmából, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával kerül megrendezésre.

A részletes program megtekinthető itt.


Nyitólap / Hírek / Aktuális események /

Régészek a Nagy Háborúban

2018. 10 27. szombat, 10:55

A Zemplén Német Iskolaegylet szervezésében az I. világháborúban harcolt régészek emlékét idéző kiállítás nyílt október 11-én, csütörtökön délután 5-kor a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár központi épületében (Szeged, Dóm tér 1-4.). A „Kik bujócskázni mentek a halállal” – Régészek a régi Magyarország utolsó háborújában című tárlat megtekinthető november 10-ig a könyvtár nyitvatartási idejében.

Az Üzenet haza című, Móra Ferenc versből vett idézettel fémjelzett kiállítás egy izgalmas nyomozómunka, melynek célja a Nagy Háború idején frontszolgálatot teljesítő – légi- és földi harcokban egyaránt helytálló – magyar archeológusok számára méltó emlék állítása, továbbá a háború pontosabb megismerése, megismertetése. Az I. világháború alatt Magyarország területéről 3,4 millió férfit – köztük maroknyi régészt – hívtak be katonának. A 22-49 év közötti archeológusok mindenütt harcoltak, ahol a Monarchia háborúzott: előbb a balkáni fronton Szerbia és keleten a Cári Oroszország ellen, majd a semlegességüket feladó olaszok és románok ellen. A bevonult régészek közül a negyedik év végére Létay Balázs és Gulyás János meghalt, Banner Benedek és Kovács István orosz fogságba esett. A régészek többsége a gyalogságnál harcolt, de van adatunk tüzérekről, huszárról és légi felderítőkről is. Többségük hosszú hónapokat töltött a fronton, ahonnan hadnagyként, főhadnagyként, egy vagy több kitüntetéssel kapták meg az obsitot.

Az október 11-től, november 10-ig a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár központi épületében látható kiállítás a régészekhez kapcsolható hadi- és történelmi eseményeket teszi közzé.

A kiállítás Szeged után 2019-ben Debrecenben nyitja meg kapuit. A bemutatott emlékeket több hazai múzeum és levéltár mellett Hermann Attila gyűjteményéből, továbbá Dr. Sőregi János hagyatékából válogattuk.

Projektünk célja, hogy az 1914-1918 között mundért öltött régészekre vonatkozó forrásemlékeket közkinccsé tegyük. Egyúttal lehetőséget biztosítunk a fiatal régész nemzedéknek, valamint az érdeklődő közönségnek, hogy megismerjék a régészeket, akik “bujócskázni mentek a halállal”.

A kiállítást rendezte: Scholtz Róbert Gergely régész-történész

A kiállítás az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával valósult meg.

Kiemelt támogatónk: MECENATURA Bt.

Scholtz Róbert

Nyitólap / Hírek / Aktuális események /

Segítség, nem
tudok belépni!