tagtoborzo

Az Elnökség állásfoglalásai

2008. 11 25. kedd, 10:45

Írta: Jankovich-Bésán Dénes

Az év folyamán egy tagtársunk és egy megyei múzeumigazgató kérte a Szövetség állásfoglalását etikai ügyben. Az első kérelem a Fegyelmi Bizottság elé is került. Most mindkét üggyel kapcsolatban az Elnökség általános, a személyekre vonatkozó utalások nélküli állásfoglalását tesszük közzé.

Az első kérdés szerint kijelentheti-e egy régész, hogy valamilyen feladat elvégzésére nem rendelkezik kellő jártassággal, és erre hivatkozva kéri a feladat alóli felmentését? Szakmai alkalmatlanságát bizonyítja-e ezzel, vagy éppenséggel körültekintően jár el?

 Nyilvánvalóan helyesen, sőt felelősen jár el a régész, ha megbízóját tájékoztatja arról, hogy egy adott feladattal kapcsolatban nincs meg a kellő jártassága. Különösen méltánylandó ez akkor, ha ennek következtében esetleg elesik egy megbízástól és így anyagi hátrány is éri. Van azonban a kérdésnek egy másik nézőpontja is, mely különösen munkaviszonyban merülhet fel, nevezetesen, hogy szolgálhat-e az ilyen érv egy esetleg nem kívánt kötelezettség előli menekülésre. Ha a járatlanság „beismerését” ilyen indítékok motiválják, akkor ugyanis egészen más lehet a helyzet megítélése. Az ilyen körülményeket természetesen bizonyítani kell. Az Elnökség álláspontja szerint terepmunka esetében a régész esetleges nem kellő szakmai jártasságát csak igen szűk körben használhatja a közfeladat elhárítására anélkül, hogy a fenti gyanút ne vonja magára. A terepmunka (helyszíni szemle, terepbejárás, ásatás) ugyanis a régész szakma alapfeladata, melynek ellátásához szükséges ismeretek elsajátítása feltétele a feltárásra jogosító egyetemi oklevél kiadásának. Az oklevéllel rendelkező régésznek képesnek kell lennie arra, hogy a leleteket felismerje, az építési és pusztulási rétegeket, szuperpozíciókat el tudja különíteni és ezeket képes legyen feltárni és dokumentálni. Ha a régész olyan intézmény alkalmazásában áll, amely közfeladatként kötelezően lát elmindenféle régészeti terepmunkát, és ezzel kapcsolatban nem alkalmas bármilyen feladat elvégzésére, akkor valóban felmerülhet, hogy szakmailag ugyan éppenséggel nem alkalmatlan, de az adott munkakör betöltésére mégiscsak igen. Ugyanis a szakmai konzultáció több formája is lehetőséget nyújt a terepmunka során felmerülő kétségek megoldására. Az is természetes, hogy ha a munkáltató intézmény egy jelentős régészeti emlék feltárását kénytelen elvégezni, akkor ahhoz megfelelő jártassággal rendelkező szakembert választ. Ha saját munkatársai között nincsen ilyen, akkor kér más intézményektől. Megfelelően vezetett intézményben ezek a kérdések kollegiális szinten eldönthetők. Más a helyzet természetesen egy tervásatás indítása, vagy régészeti emlékanyag feldolgozása, tudományos publikációja esetén. Ilyenkor a régésznek nem szabad olyan munkára vállalkoznia, amelyhez nem rendelkezik a szükséges anyagismerettel, szakirodalmi tájékozottsággal.

 A másik kérdés az, hogy tudományos kérdések, szakmai vélemények szolgálhatnak-e alapot a szakmai alkalmatlanság bizonyítására?Semmilyen tudományos vélemény, szakmai álláspont nem lehet bírósági per tárgya, legkevésbé munkaügyi peré. Egy-egy keltezés, vagy bármilyen tudományos megállapítás lehet téves, vagy hibás, esetleg mások által vitatott, azonban ennek az ellenvélemények ismertetése, vagy újabb bizonyítékok elősorolása nélküliismételt publikálása viszont árt a szakma jó hírnevének. A nem kellő körültekintéssel való eljárás álláspontunk szerint nemcsak a szakmai és a nagyközönség megtévesztésére alkalmas, hanem ha sorozatosan ismétlődik, felvetődhet a szakmai alkalmatlanság kérdése is. A régész ugyanis nemcsak feletteseinek tartozik felelősséggel, hanem a társadalomnak is, ezért ha tudományos nézeteit nyilvánosságra hozza akár szakmai, akár népszerűsítő formában, a teljes körű tájékoztatás kötelezettsége fennáll, és ha ezt sorozatosan elmulasztja, vagy megszegi, akkor valóban alkalmatlan a régész hivatás gyakorlására.

A harmadik kérdés az, hogy a munkahelyéről eltávozó (elbocsátott, nyudíjba ment, munkahelyet változtatott, stb.) régész hogyan kötelezhető a hiányzó dokumentációk átadására, esetleg pótlására?

A dokumentációs kötelezettség elmulasztása súlyos hiba, a régészeti feltárások dokumentációinak visszatartása, elkallódása még ennél is több. Értelemszerűen felveti a feltárás vezetőjének felelősségét, melyet természetesen ki kell vizsgálni. A vizsgálatnál azonban figyelemmel kell lenni az összes körülményre, ha a személyes felelősséget akarjuk megállapítani. Ehhez vizsgálni kell a hiányzó dokumentumok keletkezésének idejét, ezen dokumentumok őrzésére és kezelésére vonatkozó intézményi szabályozásokat és azok betartását is.

Nyitólap / Hírek / Közlemények /

Segítség, nem
tudok belépni!