tagtoborzo

Áder János köztársasági elnökhöz fordul az MRSZ

2015. 06 15. hétfő, 11:34

Számos ponton az Alaptörvénybe ütköző salátatörvényt fogadott el a parlament a múlt héten, amely jelentős veszélyt jelent a magyar régészeti örökségre. A Magyar Régész Szövetség több alkotmányjogban jártas szakemberrel konzultált az elmúlt hetekben, és arra az álláspontra jutott, hogy az új, a gyorsforgalmi utak építésének gyorsításról szóló törvény egyes részei teljes mértékben szembe mennek az alaptörvénnyel és a Magyarország által is aláírt nemzetközi egyezményekkel.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításáról címet viselő törvényjavaslatot Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter nyújtotta be. A Magyar Régész Szövetség véleménye szerint a módosító javaslat súlyosan veszélyezteti hazánk kulturális örökségének jövőjét, mivel olyan korlátozásokat vezetne be az autópályák és a gyorsforgalmi utak építéséhez kapcsolódó régészeti feltárások tekintetében, melyekkel kapcsolatban komoly szakmai és jogi aggályok merülnek fel:

1. A tervezet szerint a kiemelt útépítéseknél a régészeti feladatellátásba vagy annak egyes részmunkálataiba nem akkreditált intézmény vagy szervezet is bevonható.

Ennek bevezetésével gyakorlatilag okafogyottá válik a szakmai egyeztetések után 2015 márciusában elfogadott és kihirdetett, a nagyberuházást megelőző régészeti feltárás végzésére jogosult intézmények és a feltárásban alvállalkozóként részt vevő szervezetek akkreditálásának szabályairól és eljárásrendjéről szóló 14/2015. (III. 11.) MvM rendelet. Ennek célja éppen a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások gyorsítása lenne, azáltal, hogy a régészeti feltárásokban résztvevő intézmények és szervezetek körére vonatkozóan magas szintű szakmai és technikai elvárásokat állít fel. Az új törvénnyel esetén értelmét veszti az intézmények és szervezetek akkreditációja, a feltárásokban résztvevő szakmai szereplők kompetenciája pedig ellenőrizhetetlenné válik. Ez semmiképpen sem segíti elő a régészeti szakfeladatok gyors és magas szintű ellátását.

2. A módosítás szerint a szükséges technikai felszerelés is elszámolható annak érdekében, hogy a régészeti feltárást olyan napokon is folytatni lehessen, amelyekről a jogszabály egyébként megállapítja, hogy arra nem alkalmasak.

A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III.11.) Korm. rendelet 7.§ (2) bekezdése a régészeti feltárásra alkalmatlannak minősített napok körét úgy állapítja meg, hogy azon állapotokon még nagy anyagi ráfordítással és bármilyen technikával sem lehet olyan mértékben javítani, amely lehetővé tenné a régészeti örökség megóvását a hazai és nemzetközi szakmai protokolloknak megfelelő módszerekkel és minőségben. Ilyen körülményeket teremt például a fagyott vagy teljesen felázott talaj, a belvíz vagy a talajvíz szintje, a csapadék mennyisége vagy jellege, vagy a rendkívüli időjárással összefüggő esemény miatt elrendelt riadó. Az újonnan elfogadott törvény bevezetése így a régészeti emlékek ellenőrizhetetlen és nagymértékű pusztulását vetíti elő.

Az Országgyűlés által a napokban elfogadott törvénymódosítás értelmében egy adott beruházás valamennyi lelőhelyének teljes felületű feltárását összesen 30 – időjárási viszonyoktól független – nap alatt köteles elvégezni az érintett feltáró intézmény vagy szervezet. A magyarországi feltáró intézmények és szervezetek elmúlt, közel 20 éves megelőző feltárási gyakorlata alapján egy régészeti feltáró csapat (melyben 2 fő régész, 5 fő régésztechnikus és legalább 15 fő munkás dolgozik), egy átlagos régészeti lelőhelyen 30, a jogszabály által meghatározott szempontok szerint munkára alkalmas munkanapon kb. 7500 m2 ásatását képes elvégezni.

Az M4-es autóút építését megelőző, jelenleg zajló feltárás a Berettyóújfalu -– Nagykereki országhatár közti 32 km-es szakaszon 36 hektár alapterületen összesen 31 régészeti lelőhelyet érint. A fenti számítás alapján a most elfogadott törvénymódosítás értelmében a 36 hektárnyi régészeti lelőhelyet 30 nap alatt 48 régészeti stáb bevonásával lehetne a törvényben rögzített határidőre feltárni. Mindez 96 régész, 240 régésztechnikus és 720 munkás, azaz összesen 1056 fő folyamatos, pihenőnap nélküli munkavégzését jelentené.

 3. Az új törvény szerint amennyiben már a kivitelezés során kerül elő régészeti lelőhely vagy lelet, annak feltárása a kivitelezés ütemét nem hátráltathatja. A gyakorlat azt mutatja, hogy ma Magyarországon a nagy útépítési projektek előkészítő fázisában nagyjából a nyomvonal 60-70 % százaléka vizsgálható régészeti szempontból előzetesen, a többi részen (pl. kisajátítási, engedélyezési, vagy időjárásbeli okok miatt) csak a kivitelezéssel egy időben, régészeti megfigyelés keretében lehet a feltárásokat elvégezni.

A törvénytervezet szerint, ha fontos régészeti emlék kerülne elő egy ilyen, korábban nem vizsgált területen, akkor miniszter 8 napon belül rendelheti el a terület további feltárást, a 9. napon szabadon el lehet pusztítani a régészeti lelőhelyet.

Az építkezéseket megelőző régészeti vizsgálatok a ma rendelkezésre álló legmodernebb eszközökkel sem képesek arra, hogy teljesen kizárják bizonyos régészeti emlékek váratlan előkerülését a kivitelezés földmunkái során. Ezért a gyakorlatban ez a rendelkezés is a régészeti lelőhelyek, leletek nagyon komoly veszélyeztetését és hazánk pótolhatatlan régészeti emlékeinek pusztítását hozhatja.

A most elfogadott törvény összességében semmiképpen sem egyeztethető össze a nemzetközi és hazai régészeti örökségvédelem elvárásaival és gyakorlatával. Nem biztosít megfelelően átlátható és minőségi garanciákat biztosító kereteket a régészeti örökség megóvására. Ezért a Magyar Régész Szövetség azzal a kéréssel fordul Áder János köztársasági elnökhöz, hogy ne írja alá a törvénymódosítást.

 

Nyitólap / Hírek / Közlemények /

Segítség, nem
tudok belépni!