tagtoborzo

Az MRSZ Elnökségének levele Áder János köztársasági elnökhöz

2012. 11 27. kedd, 15:05

A Magyar Régész Szövetség Elnöksége az alábbi levelet juttatta el Áder János köztársasági elnöknek:

 

 Dr. Áder János köztársasági elnök részére

tárgy: T/8886 iromány számot viselő kihirdetésre váró törvény

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

 

A Magyar Régész Szövetség, a magyar régészet reprezentatív szakmai érdekképviseleti szervezete nevében az alábbi kéréssel fordulunk Önhöz.

Az Országgyűlés 2012. november 26-án elfogadta a T/8886 számú tervezetet a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények  módosításáról.

Kérjük a köztársasági elnök urat, hogy a kihirdetésre váró törvényt ne írja alá, és azt megfontolásra küldje vissza az országgyűlésnek, vagy szíves döntésének megfelelően előzetes normakontrollra küldje meg azt az Alkotmánybíróságnak!

Indoklás

A törvényi változtatás legkritikusabb elemét az a régészeti örökség definíciójában eszközölt, látszólag apró változtatás jelenti, amely a régészeti örökség fogalmának korábbi meghatározásával szemben az emberi lét felszín alatti nyomai közül csak az ún. „jelentőseket” jelöli meg a régészeti örökség részeként, ezáltal védendőként.

A kihirdetésre váró törvény ugyanis a 7. §-ában a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alábbi módosítását is tartalmazza:

 „22. Régészeti örökség: az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető jelentős nyoma (szerkezet, építmény, telep, maradvány, lelet, amelyek a régészeti örökség elemei), amelynek megőrzése, tanulmányozása segít megismerni az egyetemes kultúrát és rekonstruálni az ország és a nemzet történelmét, népünk eredetét és fejlődését igazolja, bemutatja, alátámasztja, és segít feltárni kapcsolatát természeti környezetével, továbbá amellyel kapcsolatos információszerzés fő forrásai a feltárás és egyéb kutatási módszerek.”

Az elfogadott változtatás véleményünk szerint ellentétes Magyarország Alaptörvényének Nemzeti Hitvallásában, Alapvetésének P) és Q) cikkeiben foglaltakkal, következésképpen a T) cikk 3. bekezdésével is szemben áll.

Az kihirdetésre váró törvény véleményünk szerint ellentétben áll továbbá a régészeti örökségnek a Magyarország által is ratifikált (149/2000. (VIII. 31.) Korm. rendelet) ún. Vallettai egyezmény 1. cikkében foglalt definíciójával, amely szerint:

„2. E célból a régészeti örökség elemeinek kell tekinteni minden olyan maradványt, tárgyat és az emberi lét bármely más, az elmúlt korokból fennmaradt nyomát,

(i) amelyek megőrzése és tanulmányozása segít rekonstruálni az emberiség történetét, és feltárni kapcsolatát természeti környezetével;

(ii) amelyek esetében az ásatások vagy feltárások és az emberiség és környezete kutatásának egyéb módszerei az információszerzés fő forrásai;

(iii) és amelyek előfordulási helyei az aláíró Felek fennhatósága alatt álló bármely területen megtalálhatók.

3. A régészeti örökség szerkezeteket, építményeket, épületcsoportokat, telepeket, ingó tárgyakat, más jellegű emlékeket, valamint ezek összefüggéseit foglalja magában akár a szárazföldön, akár a víz alatt találhatók.”

Az egyezményt Magyarország az Európa Tanács 23 másik tagországával együtt elsőként írta alá 1992 januárjában, és 1995 óta hatályban van hazánkban.

A javaslatban szereplő, szakmai szempontból értelmezhetetlen korlátozás okát az érvényben lévő 2001. évi LXIV. törvény 19. § (2) világítja meg, mely szerint régészeti örökségünk csak régészeti feltárás keretében mozdítható el eredeti helyzetéből. A fogalmi szűkítéssel tehát nemzeti örökségünk egyes elemei, amelyek a pillanatnyi politikai-gazdasági érdekek számára akadályt jelentenek, immár jogszabályilag támogatva hagyhatók figyelmen kívül, majd pusztíthatók el a beruházások kiviteli munkái során. Régészeti emlékek elmozdítása eddig – az európai normáknak és gyakorlatnak megfelelően – csak szakszerű régészeti feltárás keretében volt lehetséges. Mostantól azonban nem lesz büntetendő cselekedet, ha valaki munkagépekkel hordja el a magyar és az egyetemes történelem emlékeit.

A védendő régészeti örökség körét leszűkítő törvény életbe lépése esetén azzal a  –  nyilván a jogalkotó által sem kívánt – következménnyel is szembe kell majd nézni, hogy a nem „jelentős” régészeti lelőhelyeink fosztogatása a továbbiakban nem lesz szankcionálható, és hazánk régészeti kincsei akadálytalanul juthatnak majd el az illegális műkincs kereskedelem hálózatába.

Bízva a köztársasági elnök úr megfelelő döntésében, üdvözlettel:

Budapest, 2012. november 27.

 

Dr. Lassányi Gábor

elnök

Magyar Régész Szövetség

 

 

Nyitólap / Hírek / Közlemények /

Segítség, nem
tudok belépni!